Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

— sikerült konvertálnom adósságaimat és most már nyugodtan élhetek; mert hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön utján egy helyre összevont adósságaimat immár rendesen és pontosan törlesztgethetem \* A jelzálogkölcsön-mivelet e nemével is számolnia kell a jogéletnek. Nem végezek tehát — azt hiszem — meddő munkát, hogy ha a helytelenül bár, de mégis általában konverziónak nevezett eme jelzálogkölcsön-mivelettel is itt behatóbban foglalkozom. A legtöbb esetben ez a mivelet csendesen és rendesen folyik le. A pénzintézet ügyésze a telekkönyvi tulajdonos számára megszavazott kölcsönből kifizeti a jelzálogos hitelezőket, törlési nyugtát vesz tőlük, azok alapján kitörölteti az ekként megszűnt terheket s bekebelezteti a pénzintézet zálogjogát az adott kölcsönre nézve. Csakhogy a mivelet rendszerint nem ebben a sorrendben folyik le. Az uj kölcsönt adó pénzintézet mindenekelőtt a saját zálogjogát kebelezteti' be ; mert siet, nehogy más valaki őt megelőzze, amitől mindig is lehet tartani eladósodott tlkvi tulajdonosnál. Ez a jogosult félelem tehát méltán sarkalja a pénzintézetet a sietésre. Ennélfogva a pénzintézet ügyésze rendszerint csak azután kezdi meg a jelzálogos hitelezőkkel való tárgyalást, az előző terhek kifizetését és kitöröltetését, miután. az uj kölcsöntadó pénzintézetnek zálogjoga már bekebelezve van. Ebbe pedig idő telik. Azalatt mások a pénzintézet zálogjoga után uj nyilvánkönyvi jogokat, például uj egyszerű és végrehajtási zálogjogokat szerezhetnek, de a megelőző jelzálogos hitelezők is végrehajtási jogokat jegyeztethetnek fel és végrehajtási zálogjogokat kebeleztethetnek be. De megtörténhetik az is, hogy az ingatlan időközben gazdát cserél s a tulajdonjog más valakinek a javára kebeleztetik be. Az a kérdés, hogy ezek a később szerzett nyilvánkönyvi jogok nem zavarják-e ? és nem akadályozzák-e meg a szóban levő jelzálogkölcsön-miveletet ? A tlkvi rend. 53. §-a szerint a tulajdon oly korlátolásai, melyek a tulajdoni lapra a korábban bekönyvezett hitelezők beleegyezése nélkül jegyeztetnek be, ezen hitelezők jogait nem akadályozhatják arra nézve, hogy ők a nekik elzálogitott tlkvi jószágtestet a tulajdon ezen korlátolásaira való tekintet nélkül végrehajtás alá vehessék. A tlkvi rend. 61. §-ának utolsó bekezdése szerint pedig egyik hitelező csak annyikan engedhet a másiknak elsőbbséget, amennyiben az által harmadik személyek jogai sérelmet nem szenvednek.