Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 9. szám

179 másiknak a neve előtt van valami jelző (ifjabb, öregebb stb.) vagy pedig valami ragasztók, avagy csúfnév. De nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy azok a különböző egyéneknek látszó Nagy Jánosok mégis mind egy és ugyanazon személy. Nagy János szerezhetett ingatlant, amikor még apja is ólt és akkor ő ifjabb Nagy Jánosul jutott be a telekkönyvbe. Később megnősült és feleségével Kis Juliannával szerzett ingatlant, amely ifj. Nagy János és neje Kis Juliannára Íratott. Neje legifjabb Nagy Jánossal ajándékozta meg férjét és csakhamar elhalt. Ifj. Nagy János özvegységében is szerzett és megvett ingatlant immár özvegy ifj. Nagy János nevére irták. Az özvegység nem tartott sokáig és ő a második asszonnyal, Szabó Eszterrel is szerzett ingatlant, a melyet immár ifj. Nagy János és neje Szabó Eszter nevére irtak. Meghalt az apja s akkor már ő lett öreg Nagy János, az ő fia pedig az ifjabbnak lépett elő. Az általa ez időben szerzett ingatlant tehát most már öreg Nagy János nevére jegyezték be. Csakhogy mind ezt a körülményt ki kell nyomozni, minden kétséget eloszlató módon megállapitani és azt, hogy mind ez a Nagy János egy és ugyanazon személy, hiteles módon helyhatósági bizonyítvánnyal igazolni; mert különben, ha ezt nem tesszük, a személyazonosság iránt fenforgó aggálynál fogva a tlkvi hatóság a perbíróságnak kielégítési végrehajtást rendelő végzésében foglalt megkeresést, mint tlkvi akadályba ütközőt, a tlkvi rendt. 71. §-a alapján el fogja utasitani. Sok pert elkerülhetnének az érdekeltek, ha a személyugyanazonosságra jobban ügyelnének. Ennek a köteles gondosságnak elmulasztása szüli az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a alapján indított pereket, amelyeket a hasonnevű harmadik személyek — akik rendszerint csak az árverési hirdetmény hibocsátása után értesülnek a vagyonukat fenyegető veszélyről — inditanak a végrehajtató érdekeltek ellen az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt. E pereket aztán az érdekeltek rendszerint elvesztik és meg kell fizetniök még a perköltségeket is. Hiába védekeznek jóhiszeműségükkel; a biróság ebbeli mentségüket nem fogadja el, mert a hitelezőnek kötelessége adósa személyének ugyanazonosságáról meggyőződni, amit ha nem tesz, mulasztásának következményeit viselni tartozik. De ez még mind nem elég. Nemcsak arról kell meggyőződnie az érdekelteknek, hogy az ő adósa és a telekkönyvi tulajdonos egy és ugyanaz a személy,