Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 1. szám

2 az okiratban elő kell adni azt a jogügyletet, amely a bekebelezés alapjául szolgál s a jogügyeletben résztvevő személyeket, nemkülönben azon fekvőségeket és jogokat, melyekre nézve a bekebelezés szándékoltatik, oly határozottan ki kell jelölni, hogy azoknak azonossága iránt kétség ne forogjon fenn. Érvényes és fennálló követelés nélkül tehát jelzálogjogot szerezni és fentartani hazai jogunk szerint rendszerint nem lehet. És ha mégis szerzett valaki: azt az ingatlan tulajdonosa per utján mint hatálytalant kitörölteheti. Példát mondok. A hazai elővigyázó pénzintézetek többnyire ugy járnak el jelzálogkölcsönök adásánál, hogy addig nem adják ki a megszavazott kölcsönt a szabályszerűen kiállított adóslevélre, amig annak alapján a jelzálogjog a megszavazott kölcsön és járulékai erejéig a telekkönyvben bekebelezve nincs. Akkor tehát, amikor az adóslevél alapján a jelzálogjog a megszavazott, de még ki nem fizetett kölcsönösszeg és járulékai erejéig a telekkönyvben a hitelező pénzintézet javára bekebeleztetett, csak alakilag (az adóslevél vagy kötelezvény tartalma szerint) létezett, érvényes és fennálló követelés, de a valóságban még nem. Ha már most az illető pénzintézet pusztán a kölcsönt bármi oknál fogva ki nem fizeti: annak a jelzálognak joghatálya nincs és azt a telekkönyvi tulajdonos abban az esetben, ha a pénzintézet ki nem töröltetné, illetve a kitörlés bekebelezésére alkalmas okiratot ki nem állítana, per utján kitöröltetheti. Hiába kisérlené meg a pénzintézet pusztán a bekebelezett jelzálogjog alapján követelést érvényesíteni. Minden biró elutasítaná, mert hazai jogunk szerint pusztán a jelzálojog követelésre jogcímet még nem ad, ha egyszersmind érvényes követelés fennállása nem bizonyittatik. De azért az ilyen — érvényes követelés néküli — jelzálogjognak telekkönyv fennállása mégis csak nagy veszedelmet rejt magában ugy az ingatlan tulajdonosára, mint a jelzálogos hitelezőül bekebelezett pénzintézetre nézve, mert ez a jelzálogjog is joghatályosnak tekintendő az arra jogott szerzett harmadik jóhiszemű személyekkel szemben. A jóhiszemű engedményessel szemben az ingatlan tulajdonosa, az alzálogjogos jóhiszemű hitelezőivel szemben pedig a jelzálogos hitelező hiába hivatkoznak arra, hogy nincs követlés. Nagy érdeke tehát mindkettőnek, hogy az ilyen joghatálytalan jelzálogjog a telekkönyvből mielőbb kitöröltessék, nehogy arra időközben harmadik jóhiszemű személyek jogokat szerezzenek. A telekkönyvi rendtartás 65. §-nak második bekezdése szerint