Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

152 mint a haszonvevő tulajdonos jogosítva van a maga részét bíróilag „keresni", azt elzálogosítani s élők közt vagy végrendelet által elidegeníteni. Konstatálja különben a szóban forgó jogszokás létezését és érvényét a magy. ált. polg. tvkv. indokolása is, midőn (II. köt. 579. lapján) azt mondja, hogy „ha a tkvben a telek tulajdonát és a telek haszonélvezetét meg a felülépitmény tulajdonát a helyszíneléskor külön bejegyezték: ezek külön átruházás és megterhelés tárgyául is szolgálnak. A nehézségek és kételyek csak ott kezdődnek, ahol a végrehajtási eljárás- az árverés stádiumába lép, mert az eljárás ezen szaka speciális rendelkezésekkel szabályozandó lett volna. A helyes eljárásra legelfogadhatóbb kiindulási pontot találunk a győri kir. Ítélőtábla határozattárba felvett 2. sz. polg. határozatában. E határozatban a nevezett tábla kimondotta, hogy „abban az esetben, ha a vhtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akként, hogy más a felülépület és más a telek tulajdonosa, a végrehajtó pedig csak a telek, vagy csak az az épület tulajdonosa ellen vezet végrehajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a felülépitményt összevéve 500 frtot meg nem halad : az 1881 : LX. t. cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet.61 Indokolja pedig ezt a határozatot a tábla akként, hogy az osztott tulajdon nem közös tulajdon, tehát az utóbbira vonatkozó szabályok — különösen pedig a vhtási törvény 156. §-a második bekezdésében foglalt kivételes szabályok, éppen mert kivételesek, kiterjesztőleg — az előbbire nem alkalmazhatók ; továbbá, hogy a teleknek és felülépitménynek együttes elárverezése esetén az a körülmény, hogy az egybeolvasztott vételárból mi esik a telekre, s mi a felülépítményre, meg sem határozható, ami a kielégítési sorrend szabályszerű megállapítását lehetetlenné teszi. Ez az indokolás kifogástalan. A telektulajdonosok és superficiariusok együttesen valamennyien, valóban nem tulajdonostársak, hanem tulajdonostársak csak a telektulajdonosok egymás között és ismét külön tulajdonos társak a superficiáriusok szintén csak egymás között. A felsorolt jogosítottak valamennyien együttvéve az osztott tulajdon jogviszonyában állanak, mely viszony keretében azután két külön tulajdonközösségi viszony foglal helyet. Ehhez képest létezik az osztott