Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

140 ugyanaz elkésés okából visszautasítható nem volt. (Kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1906. évi január hó 27. H. 40/1905. sz.) Iskolai adó és a vármegyei pótadó előnyös tétel. (Kir. Kúria 1906. január 26. 9247/1904. sz.) A felcbezési bíróság megállapította, hogy annak utánna, hogy a foglalás előterjesztés következtében megsemmisíttetett és az alperesnek tudomására esett, alperes a szünetelő igénypernek folyamatba tételét kérte, — ekkor pedig zálogjogának joghatályossága tekintetében jóhiszemben nem lehetett; mégis felperesnek a per folytatásával ok nélkül költséget okozott ; a felebbezési bíróság tehát jogszabályt nem sértett azzal, hogy az ettől kezdve felmerült költség viselésére alperest kötelezte, mivel a később bekövetkezett nem jóhiszeműség egy tekintet alá esik az 1881. évi LX. t.-cz. 98. §-ban feltételezett nemjóhiszemüséggel. A költséghez helyesen számította hozzá a felebbezési bíróság a megjelent tanuk megjelenési költségeit is, mert a felperes az 1881. évi LX. t.-cz. 95. §. rendelkezésénél fogva azokat a bíróság utasításához képest a tárgyalásra előállítani tartozott. (Kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1906. január hó 27. I. G. 419/1905. polg. sz.) A jelzálognak jogi természetéből következik, hogy az ingatlanra bejegyzett zálogjog valamely valódi, fennálló és csak ugyanannak a követelésnek fedezetéül szolgálhat, amelynek biztosítására a zálogjog bejegyzése történt és így egy már fenn nem álló vagy egy más követelés fedezetéül jogszerűen fel nem használható. (Kir. Kúria polgári felülvizsgálati tanácsa 1906. évi január hó 31. G. 440/1905. polg. sz.) Sem törvény nem rendeli, sem általánosan követett bírói gyakorlat nincs arra, hogy a bérlő a szerződésileg megállapított bérleti idő letelte előtt a bérbeadó tulajdonostól végrehajtási uton elárverezett bérlemény használatának elvesztése miatt a megszűnt hasznot csak akkor követelhetné, ha a bérbeadó tulajdonos rosszhiszeműsége vagy könnyelmű gazdálkodása adott a bérlemény elárvereztetésre okot. A bérleti jog telekkönyi bekebelezése esetében a bérlőnek az az igénye, hogy annak a vagyoni hátránynak, a melyet az által szenvedett, hogy a bérleménynek a megállapított bérleti idő letelte előtt a tulajdonos kötelezettsége miatt végrehajtási uton elárverezése folytán esett el a bérlemény használatától, a bekebelezés sorrendjében kielégítését, követelhesse, kiterjed nemcsak a tényleges kárral, hanem az ezzel jogilag azonos tekintet alá eső arra az elmaradt haszonra is, amelyet a hátralevő bérleti időre a bérlemény szerződésszerű használatából húzhatott volna. Ha a bérlő a bérleményt ennek végrehajtási elárvelése eseteiében elhagyni és üzlete folytatására más helyiséget bérelni kénytelen és ebből kifolyóan azon az alapon is kártérítést igényel, hogy az uj helyiségben üzletét a korábbi terjedelemben nem folytathatja, akkor a kárdéritésre kötelezettre hárul a bizonyítás terhe arra nézve, hogy a bérlő üzletének a korább terjedelemben folytatására alkalmas helyiséget találhatott volna. (Kir. Kúria 1906. január. 31. G. 447. sz.)