Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

139 ennek a ténynek megállapításában bennfoglaltatok a szerződésnek a jelzett ingatlanokra vonatkozó eredeti érvénytelensége. Valamely bekebelezés csak ugy bir joghatállyal és ugy tartható fenn, ha az a tkvi rendt. 68. §. rendelkezésébél kifolyóan érvényes jogügyleten alapszik, de megszűnik és kitörlendö, ha az ez iránti perben kimutattatok, hogy annak érvényes jogügyleti alapja nincsen. (Kir. Kúria 1906. január 18. G. 403. sz.) Az ingatlan vevőjének az ingatlan birtokához joga lévén, amennyiben a megvett ingatlan az eladó részéről bérbe adatott és a bérleti jog telekkönyvi' leg nem biztosíttatott, a vevő fél jogosítva van a bérlő ellen a birtok átbocsátását követelni és ebbeli jogának érvényesítésénél az eladó részéről történt felmondásra eredménnyel hivatkozhatok. (Kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1906. évi január hó 23. I. G. 712/1905. sz.) Jogszabály az, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérlet kezdetével a haszonbérlet tárgyát a haszonbérlőnek átadni és azt a haszonbérlet egész tartama alatt a haszonbérlemény birtokában megóvni, ennek elmulasztása esetén pedig a haszonbérlőnek okozott kárt megtéríteni köteles. A bíróság ténybeli meggyőződésének megalkotásánál a perben meghallgatott szakértők véleményét nem köteles elfogadni, hanem a S. E. 65. §-a értelmében ha valamely kár vagy elvont haszon mennyiségének megállapításánál a felek által ajánlott bizonyítékoknak megnyugtató eredményt nem tulajdonított, a kártérítés összegét az összes körülmények figyelembevételével legjobb belátása szerint állapithatja meg. (Kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1903. évi január hó 2-4. G. 411/905. sz.) Ha Valamely folyó egyik partját lassan, észrevétlenül mossa el és a túlsó parton iszapolás folytán uj földterület keletkezik, ugy az elmosott part tulajdonosa a túlsó parton iszapolás által keletkezett területre igényt nem tarthat, mert a természetes iszapolás a parti birtok növedékét képezi. (Kir. Kúria 1906. január 24. 727/905. sz.) A köteles gondosság melyet ügyei ellátásánál mindenki kifejteni köteles, a végrehajtató féltől is megköveteli, hogy győződjék meg arról, mikóp a végrehajtás alá vonandó ingatlanok valóban a végrehajtást szenvedő tulajdonát képezik. Ha a végrehajtató ezt elmulasztja, a következményekért felelős ; tehát az ö emiitett mulasztásából előálló perköltségeit viselni köteles. A telekkönyvi tulajdonos nem szorítható arra, hogy a végrehajtatót peren kívül törlésre szólítsa fel, hanem a végrehajtás alá vont ingatlan szabaddá tételéért egyenesen perrel fellépni jogosult. (Kir. Kúria 1906. jan. 26-án 9589.) Az 1881 : LX. t.-c. 249. §-a a végrehajtási ügyekben ítélettel eldöntendő kérdésekre vonatkozóan a felebbviteli beadványok benyújtásának idejére nézve nem tartalmaz valamely különös rendelkezést, hanem erre nézve a S. E. életbe lépte előtt irányadó volt az 1881 : LIX. t.-cz. 32. §-a, mely szerint a kir. járásbíróság előtt tárgyalt és ítélettel eldöntött zárgondnoki számadásai ügyekben a felebbezés 8 nap alatt volt beadandó. A S. E. életbe lépte után pedig a S. E- 229. §-ánál fogva irányadó a S. E. 131. §-a, mely szerint a felebbezés az ítélet kihirdetésétől, vagy ahol kézbesítésnek van helye, a kézbesítéstől 15 nap alatt adandó be, jelen esetben tehát az idézett 131. §. értelmében végrehajtatok a kézbesítéstől számítva 15 nap fellebezésüket törvényes időben adván be,