Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

125 nem tehető, hogy döntvénye meghozatalánál mindazon, általunk felsorolt jogellenes következményeket megfontolás tárgyává tette s határozatát mégis ugy hozta meg, hogy az által a szőlőfelntitási kölcsön ellen irányzott terhelési tilalom is kizárassék. Ily föltevést egyenest kizár a döntvény indokolásában foglalt azon kijelentés, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom joghatályos kikötésének korlátai „tételes jogszabályaink és az azokból vonható helyes következtetések szerint" állapíttattak meg. .Mi nem tartjuk lehetségesnek a fenti fejtegetéseinkben kimutatott visszásságok czáfolatát s igy az említett álláspontot helyesnek el nem ismerhetjük. Ellenben sokkal könnyebben igazolhatónak tartjuk az ellentétes álláspontot, hogy t. i. a 74. sz. kúriai döntvény a szőlőfelujitási kölcsönök ellen irányzott terhelési tilalomra egyáltalán nem vonatkozik. E tekintetben kiemeljük először is, hogy a döntvény indokolásának figyelmes megolvasásából egész határozottan azon meggyőződésre jut az olvasó, hogy a döntvény, bár szövege szerint ugy az elidegenítési, mint a terhelési tilalomra vonatkozik, tulajdonképi czélul csakis az elidegenítési tilalom jogi természetének megállapítását tűzte ki, azon jogintézményét t. i., melynek czélja az, hogy a visszaszólóan átruházott tulajdonjog visszaszállását biztosítsa. Ezt a visszaszállást ugyanis meghiúsítaná a dolog elidegenítése, miért is első sorban ennek lehetőségét kell kizárni; minthogy azonban a dolog megterhelése végrehajtásra és árverésre s igy szintén elidegenítésre vezet: ennek folytán a visszaszállás biztosítása czéljából szükséges kizárni a dolog megterhelését is. Ámde a döntvény meghozatala előtti időkben ezen jogintézményt épen nem a tulajdonjogi visszaszállások biztosítására, hanem egy visszaélés eltakarására használták legsűrűbben, arra t. i. hogy az építési járvány alatt egyes eladósodott házbirtokosok vagy a maguk vagy álhitelezőik javára a végből jegyzették fel ingatlanaikra ezen elidegenítési és terhelési tilalmat, hogy ez által alkalmatlan hitelezőik elől a telekkönyvet elzárják. Ennélfogva szükségesnek látta a döntvény annak kijelentését is, hogy ily czélra az elidegenítési és terhelési tilalom intézményét igénybe venni szintén nem lehet. Hogy ezen kijelentés nem a döntvény szövegében, hanem indoklásában tétetett, maga is eléggé tanúsítja, hogy indokát egy olyan körülmény képezte, mely a főkérdéssel, a.' döntvény tulajdonképení tárgyával, a tulajdonjogi visszaszáltás biztosításával semmi szerves összefüggésben nem állott.