Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

126 E czél lebegett tehát a döntvény meghozói előtt s nincs egy szava sem szövegének, sem indokolásának, mely másnemű terhelési tilalomra is lenne vonatkoztatható. Már pedig hogy előfordulhat olyan terhelési tilalom is, mely igen fontos érdekek védelmére szolgál és még sincs összekötve elidegenítési tilalommal, tehát nem a tulajdonjogi visszaszállás biztosítására szolgál, annak kézzelfogható példáját épen a szóban forgó terhelési tilalom adja, melynek czélja egészen más, mint a döntvény tárgyát képező tilalomé t. i. az, hogy a jelzálogilag lekötött ingatlan állagát a tulajdonos meg ne változtathassa hitelezője kárára az által, hogy arra szőlőfelujitási kölcsönt vesz fel, s ez által ingatlanát váltságköteles birtokhoz hasonló állagú birtokká alakítja át. Az ily, egészen más czélu terhelési tilalmat tehát a 74. sz. döntvény által kizártnak csak akkor lehetne tekinteni, ha e czélzat akár a döntvény szövegéből, akár indoklásából határozottan kiderülne. De másodszor figyelemre méltó körülmény, hogy a 74. sz. döntvénynek ugy szövegéből, mind indokolásából kiderül, miszerint a határozat nem vonatkozik a törvényen és birói Ítéleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmakra, hanem csakis azokra, melyek jogügyleten vagyis szerződésen és végrendeleten alapulnak, s ezekre vonatkozólag jelenti ki azon elvet, hogy a szerződési szabadság, a magánakarat, nem terjedhet odáig, hogy fontos ok nélkül a tulajdon tárgyai ily tilalmak kikötése által forgalmon kivül helyeztessenek. Ez az elv teljesen talál azon esetre, midőn a tulajdonos elidegenítési és terhelési tilalmat engedélyez jelzálogos hitelezőjének ; mert itt nem forog fenn semmi jogos érdeke a jelzálogos hitelezőnek, mely ezen tilalom nélkül veszélyeztetve lenne ; az ő jelzálog! igényei semmi csorbulást nem szenvednek az által, ha az ingatlan eladatik avagy tovább terheltetik. Nem ilyen természetű a szőlőfelujitási kölcsön ellen irányzott terhelési tilalom, melyre nézve fent bőven kifejtettük, hogy egyenest a törvényhozó czélzatának felel meg, miszerint ezen terhelési tilalom a jelzálogos hitelezők védelmére megengedtessék ; mert különben mindaddig, mig az 1896 : V. t.-cz. emiitett szerencsétlen intézkedése módosítva nem lesz, e törvény a záloglevéltörvénynyel s egész telekkönyvi rendszerünkkel oly kiáltó ellentétbe kerül, mely egyenesen a közérdeket veszélyezteti. Ennek folytán ezen terhelési tilalom legalább is középen áll a törvényes és a jogügyleti tilalom közt, ha ugyan egyenest törvényes tilalomnak nem tekinthetjük, s igy már ezen oknál fogva sem tartozhatik