Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

99 a kölcsön és ott körülirt járulékai az illető szőlőbirtokon fekvő oly terhet képeznek, melyek birói árverés esetében a szőlődézsma-, úrbéri és más hasontermészetü váltsággal azonos elbánásban részesülnek. E szerint tehát ezen kölcsönök attól fogva, hogy az idézett szakasz rendelete szerint az illető tjkv vagy tkvi betét birtoklapján a kérvény iktatószáma alatt röviden bejegyeztettek, a példakép felemlített váltságkövetelések természetét meghatározó 1868 : XXIX. t.-czikk 9. §-a, az 1871 : Lili. t.-czikk 92. §-a, az 1899: XXX. t.-cz. 6. §-a és több más hasontárgyu törvények megfelelő intézkedései szerint jelzálogilag bekebelezett oly tartozásnak tekintetnek, melyek minden, addig bekebelezett követelést megelőznek s melyek birói árverés esetében az 1881 : LX. t.-czikk 184. és 189. §-a c) pontja szerint oly elbáuásban részesülnek, hogy az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részletek a vételárból a jelzálogos hitelezők előtt sorozandó előnyös tételekként nyernek kielétést, az árverés napja után esedékes részleteik pedig a vételárba való betudás nélkül a vevőt terhelik. Világos tehát, hogy a jelzálogintézeteknek számolniok kell azon eshetőséggel, hogy ha jelzálogos kölcsöneiket oly ingatlanokra helyezik el, amelyek ily kiváltságos szőlőkölcsönökkel is megterhelhetők, e kölcsönök telekkönyvi rangsorozatukat és igy jelzálogi fedezetüket egészen vagy részben elveszthetik, miből következik, hogy a jelzálogintézeteknek üzletüket ily ingatlanokkal szemben korlátozniok kell, vagy ily ingatlanokat esetleg abból teljesen ki kell zárniok, mert ha a szőlőkölcsönnek az árverés előtti három évi részletei a jelzálogos hitelezők előtt nyernek az árverési tömegből kielégítést, s e mellett a szőlőkölcsön későbbi részletei és fennálló egész tőkemaradéka a vételárba való beszámítás nélkül az árverési vevő nyakába szakadnak, akkor igen közel fekszik azon veszély, hogy a jelzálogos hitelezők mit sem kapnak a végrehajtási tömegből; mert az árverési vevő kétségkívül csakis oly vételárt fog beígérni az ingatlanért, mely a reá szálló kölcsönteherrel együtt teszi ki azon összeget, melyet egy tehermentes ingatlanért beígért volna. Hogy mely ingatlanok azok, melyek ily veszéllyel fenyegethetik a jelzálogos hitelezőket, arra nézve tájékozást látszik nyújtani a törvény 5. §-ának első bekezdése, mely szerint e kiváltságos szőlőkölcsönökben csakis az eddigi hegyi borvidékeken fekvő oly területek részesíthetők, amelyek szőlőültetvényeit a phyloxera már elpusztította vagy pusztítja. A jelzálogi fedezetet fenyegető