Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 5. szám

98 könyvi feljegyzése megengedhető-e vagy sem, bíróságainknál eltérő felfogásban részesittetett, sőt e kérdésben már egyes kir. ítélőtáblák ellentétes alapon nyugvó elvi határozatokat is hoztak. Nagyon kivánatos volna, hogy az eltérő felfogásokra alkalmat nyújtó fenti kérdés a jogegység megóvása és a jogszolgáltatás egyöntetűségének biztosítása czéljából a m. kir. Kúria teljes ülésében döntessék el. A 74. számú polgári döntvény indokolásában kijelentette, hogy miután azon körülmények, melyek a döntvény szövegében a dologi hatályú elidegenítési és terhelési tilalom jogügyleti kikötésének előfeltételeiként megállapittattak, sohasem forognak fenn azon elidegenítési és terhelési tilalomnál, mely csakis a jelzálogos hitelező védelmére vagyis a végből köttetik ki, hogy mig a jelzálogos hitelező zálogjoga fennáll, addig a jelzálogi ingatlan elidegenítés alá ne kerülhessen s arra más hitelező javára zálogjog be ne jegyeztethessék, ennélfogva az ilyen elidegenítési és terhelési tilalom nem bir dologi hatállyal és nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát sem képezheti. A döntvény ezen kijelentését a solid jelzálogüzlet minden barátja élénk tetszéssel és jóleső megnyugvással fogadta, mert ezen kijelentés egy általánosan ismert, nagyarányú visszaélésnek vetett véget, melyet sötétben bujkáló hitelezők és adósok egymással összejátszva űztek a végből, hogy a jóhiszemű hitelezőket kijátszák. Ámde már a döntvény meghozatalakor ismeretes volt a jelzálogintézetek ügykörében egy különös eset, melyre a döntvény végzetesnek látszott; ugyanis attól lehetett tartani, hogy bíróságaink a döntvény indokolásában foglalt kategorikus kijelentések után indulva, melyek pedig a döntvény szövegében foglalt határozat szorosan vett indokolásához nem is igen tartoznak, egymástól eltérően fogják fel az emiitett esetet s azt hol a döntvény által megengedett, hol pedig az által tilalmazott terhelési tilalomnak fogják minősíteni, holott a kérdéses terhelési tilalom a jelzálogüzlet gyakorlatában egy égető szükséglet kielégítésére szolgál. Az emiitett különös eset röviden előadva a következő : Az elpusztult szőlők felújításának előmozdítása végett az 1896 : V. t.-cz. messzemenő kiváltságokat biztosított azon kölcsönök részére, melyeket a földmivelésügyi miniszter által kijelölt egyes pénzintézetek az ily szőlők felújítására a törvényben körülirt feltételeknek megfelelő módon engedélyeznek és legkésőbb 1910. évi deczember hó 31-ikéig folyósítanak. Harmadik személyekkel szemben legfoni tosabb ezen kiváltságok közül az, hogy a törvény 12. §-a szerint