Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1906 / 4. szám
91 következik, hogy a kölcsönszerződésben a terhelési tilalom kikötésével szabályozott jogviszony a tlkvi rendtartás 104. §-ának b) pontja értelmében, figyelemmel a 69. §-ban foglalt rendelkezésre, joghatály végett fel sem jegyezhető s ha ily feljegyzés, mint a fennforgó esetben, mégis foganatosittatik, az harmadik személyekkel szemben nem joghatályos és további telekkönyvi bejegyzések akadályául nem szolgálhat." N. E. urnák. Tény, hogy a tlkvi rend. 57. §-a azt mondja, hogy: „a zálogjog csak az egész telekkönyvi jószágtestre, közös jószágoknál pedig mindenik tulajdonostárs jutalékára is, de sem birtokrészletre, vagy a telekkönyvi jószágtest részeire, sem pedig valamely közös tulajdoni jutalék egy részére nem szereztethetik", ez azonban nem zárja ki azt, hogy az egyik tulajdonostárs jutalékának terhelése esetén a terhelt jutalék is, a tehermentes jutalék is, egy bejegyzéssel egy személy tulajdonába menjen s akkor már nem valamely tulajdonostárs jutaléka, hanem az egy személy tulajdonát képező ingatlan egyik része van zálogjoggal terhelve. Ennek következtében ha az ilyen rész-jószágtestet terhelő követelés végrehajtás alá kerül, a végrehajtási jogot is csak a jószágtest egy részét terhelő zálogjogra lehet feljegyezni. A jelzálogkeresettel felmerült költség erejéig a végrehajtási zálogjogot amennyiben az Ítélet s az itélet alapján hozott végrehajtást rendelő végzés úgy szól, hogy a tulajdonos a költségnek is csak a jelzálogból való kielégítését tartozik tűrni, még szintén be lehet az addig jelzálogul szolgáló részre kebelezni, mert ez nem új jogalapitás, hanem csak a már fennálló zálogjog érvényesítésének következménye, a tlkvi rdt. 57. §-a pedig csak azt nem engedi meg, hogy az ingatlan egyes részére önálló ügylettel szerezzenek zálogjogot, ezt a megszorító jogszabályt pedig kiterjesztőleg ugy magyarázni, hogy a jutalékra szerzett zálogjog érvényesítését a legkisebb mértékben is gátolja, nem lehet. Az ilyen bejegyzést a következő minta szerint lehet teljesíteni : „Érk. 1905. nov! 12-én 5624. sz. a. A naszódi kir. járásbíróságnak az 1905. évi szeptember hó 19-én 1905. Sp. I. 15/5. sz. a. kelt végzése alapján a C. 1. alatt 100 K és jár. erejéig A. javára bekebelezett zálogjogra a végrehajtási jog feljegyeztetik, a végrehajtási zálogjog 30 K 75 fillér perköltség erejéig az A. -j- 1. sorsz. jószágtestnek a B. 5. alatti tulajdonostól szerzett részére A. javára bekebeleztetik." Az nem kötelessége a telekkönyvi bírónak, hogy a polgári iratokatV ^gtekintse, sőt mikor a megkereső bíróság más városban van, nem is azonban ha az érkezett megkeresést aggályosnak találja s az alapul polgári iratok könnyű szerrel megtekinthetők, a megtekintéstől pedig : eloszlatása remélhető, kötelezni ugyan nem lehet rá, de nagyon helye* tásának a magaslatára emelkedve teszi, ha a polgári iratokat meg aggályait a megtekintéssel eloszlatja- * T. J. urnák. A telekkönyvezetlen ingatlanok valamint a te' telekkönyvezett ingatlanok (betétszerkesztési utasítás 78. §-a) az ]p t.-cz. 12. §-a értelmében a tényleges birtokos nevére veendők fel. Ez a szabály magában foglalja a betétszerkesztő szemé^ kötelességét, hogy:
