Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 4. szám

90 V. K. urnák. Ha a zálog, vagy bármi más, dolgot terhelő jog a telekjkönyvben 2 vagy több hitelező javára van bekebelezve, s az egyiknek a jutalékát a betétszerkesztő bizottság az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 6. §-a alkalmazásával as örökösök nevére átirja, akkor a bejegyzést a betétszerkesztési utasításhoz csatolt XXIV. minta C. 2. alatti bejegyzésnek megfelelően kell teljesíteni pl. Érk. 1900. január 30-án 175. sz. a. Az 1900. évi január 29-én kelt kötelezvény és a betétszerkesztő bizottság által az 1905. évi 6754. tkvi sz. a. beiktatott jegyzőkönyv alapján a zálogjog 6°/o-ot kamatozó 3000 K kölcsöntőke erejéig az A. I. 1—2. II. 1—5. sorsz. alatt felvett jószágtestekre és haszonélvezetükre Lengyel Béla (nős Nagy Máriával) javára 4/s részben, Hagymási István örökösei u. m.: Hagymási István nőtlen lakatos javára 2/s részben, Tóth Bálint (nős Kis Terézzel) javára Vs részben, Tóth Julianna kiskorú javára 1/s részben bekebeleztetik. Dr. H. L. urnák. Az örökhagyó özvegye mint özvegyi jogánál fogva a telekkönyvi rendtartás 119. §-a értelmében az örökhagyó ellen kieszközölt telekkönyvi bejegyzés által érdekelt fél, a férje ellen előjegyzett zálogjog kitörlését a tkvi rdts 91. §-a alapján nem igazolás miatt kérheti. Dr. T. B. urnák. A telekkönyvi tulajdonosnak jogában áll ingatlanát tehermentesíteni, és ezen czél elérésére az előjegyzett zálogjog igazolásának esetében az előjegyzés kitörlését még akkor is szorgalmazni, ha a zálogjog nem ő ellene, hanem jogelőde ellen jegyeztetett elő ; e tekintetben reá nézve az előjegyzett alzálogjogra vonatkozóan ugyanezen érdekeltségi viszony áll fenn. Dr. M. P. úrnak. Habár a telekkönyvben föl van is jegyezve, hogy az ingatlan az 1896: V. t.-czikk értelmében szölőfelújitási kölcsönnel a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül nem terhelhető, tekintettel arra, hogy ez a feljegyzés a Kúria 74. sz. döntvényénél fogva érvénytelen, a szölőfelújitási kölcsön a terhelési tilalommal védeni szándékolt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is bejegyzendő. Ezt a szabályt alkalmazta a kir. Kúria a következő esetben: a nagykanizsai kir. törvényszék az 1904. évi október 5-én 7417. tlkvi sz. alatt a hitelező beleegyezése nélkül, a terhelési tilalom ellenére bejegyezte a szölőfelújitási kölcsönt; felfolyamodás folytán a pécsi kir. ítélőtábla az 1905. évi január 24-én 3058. sz. alatt a terhelési tilalom feljegyzésére való hivatkozással elutasította a bejegyzés iránti kérelmet; ujabb felfolyamodás folytán a kir. Kúria az 1905. évi szeptember 5-én 4251. sz. alatt a következő indokolással a másodbiróság végzését megváltoztatta s az első bíróság végzését hagyta helyben : „a palkonyai 350. sz. tlkjkvben B. 2. alatt foglalt bejegyzés alapjául szolgált kikötés joghatállyal nem bír, minthogy a Kúria 74. sz. döntvényében kifejezett jogszabálynál fogva az ingatlan tulajdona felett való szabad rendelkezést korlátozó terhelési tilalom a magánakarat által csak az anyagi jogszabályokban gyökerező korlátok között vagyis egyedül az átruházót vagy harmadik személyt a telekkönyvi jószágtest állagára nézve megillető igény biztosítása végett és csak az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésével egyidejűleg és kapcsolatosan állapitható meg: ennélfogva a terhelési tilalom a telekkönyvi jószágtest állagára nézve való igény biztosításán kivül más dolog* jogok, mint zálog ^stb. oltalmára nem szolgáihathatván, ki van zárva, hogy a jelzálogos hitelező és a jelzálog tulajdonosának magánakaratából a zálogjog oltalmára joghatállyal biró terhelési tilalom létesülhessen, amiből okszerűen