Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1905 / 4. szám - Átvitel változatlan telekkönyvi állással
81 rendelkezései folytán a viszonyok megváltoztak. Megszűnvén tehát az ok, a jószágtestek rendszerét, mint okozatot, a mai viszonyoknak megfelelően pasztán a természetben összefüggő egészet alkotó teriiletekre kellene korlátozni. Bár ennek a felfogásnak én is hive vagyok, az érvényben lévő törvényes intézkedéseket — szerintem még sem szabad ignorálni. Már pedig a jószágtqstek képzését az 1891 : XVI. t.-cz. 2. §-a szabályozza, a tkvi rendis — és vele annak 55. §-a — még ma is érvényben van. tehát azokat respectálni kell. Különben is — amint mondtam — a tkvi rdts megalkotójának intenczióját — és itt főleg arról van szó — a későbbi törvény nem befolyásolhatta. Első közleményében azt mondja a biró úr, hogy abból : „minden tkönyvi jószágtest jogi tekintetben egésznek tekintendő" mint jogszabályból voltakép csak akkor következik a tulajdonjog bejegyzésének az 55. §. a) pontja szerinti korlátozása „ha az is szabály, hogy a tulajdonjog csak jogilag egészet képező obiectumra jegyezhető be, vagy annak eszmei hányadára. Ilyen szabályt azonban hiába keresünk." Dehogy is keressük hiába! Amikor ugyanis a jószágtest — mint fentebb kimutattam nem alap nélkül — jogi szempontból egésznek minősíttetett, abból az is következik, hogy a jószágtest jogilag egyetlen elválaszthatatlan dolognak tekintendő, amire a tulajdonjog — egy dolog ugyanabban az időben csak egy személynek képezhetvén kizárólagos tulajdonát — csak a tkvi rdts 55. §-ának a) pontja értelmében szerezhető. Ottan van tehát a keresett szabály magában a most idézett 55. szakaszban, s ez annál inkább mérvadó, mert más helyen a tkvi rendts a tulajdonjog mikénti bejegyzésére nézve tényleg nem intézkedik. Maga Káplány Géza kir. táblai biró úr is ebben az értelemben nyilatkozik a múlt év májusi czikkében és távolról sem gondol arra, hogy az 55. §. első mondatát, mint jogszabályt, kétségbe vonja. Mindezek alapján tehát csak annál nyamatékosabban kell ismételnem, hogy a „minden tkönyvi jószágtest jogi tekintetben egésznek tekintendő" kijelentés egy a jószágtest jogi természetét velős rövidséggel meghatározó jogszabály, melyet csakis szigorú, szószerinti értelmében lehet elfogadni és alkalmazni a biró úr által felhozottak daczára is. Az „Egy tkönyvi biró" úr fejtegetésének második része azon a nézeten sarkallik, hogy a tkönyvi bejegyzés a tulajdonjog megszerzésének csak egyik kellékét képezi; következésképpen nem tekinti a tkönyvi bejegyzést feltétlenül mérvadónak