Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

64 alkotó ténye nélkül merül föl; a szőlődézsma, úrbéri s más hasontermészetü váltságösszegek elsőbbsége az ingatlan jogi természetéből folyik ; ellenben a szőlőkölcsön fölvétele teljesen a tulajdonos akaratától függ, tehát lia úgy akarja, el is hagyhatja, s igy midőn a jelzálogos hitelező javára kiköti a terhelési tilalmat, nem tesz egyebet, minthogy szabad rendelkezési jogánál fogva kötelezi magát arra, hogy szőlőkölesönt nem vesz fel. Ezek azonban csak látszólagos érvek, mert ez a tilalom sem egyéb, mint a jélzálogos hitelező érdekében felállított tulajdonkorlátozás, amely pedig, mint már ki lett jelentve, a jelzálogos hitelező érdekében, kinek csak a bekebelezés által nyert dologi jogát illetően lehet igénye, azonban magára a dolog állagára vonatkozóan igénnyel nem bir, nincs megengedve, miután az elidegenítési és terhelési tilalom csak az ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítására szolgálhat, és végül mert ily módon a törvény rendelkezései meg is keríthetnének. De czélszerüségi szempontok sem szólnak mellette, mert a szőlők felújításáról szóló törvény abból a nagy közgazdasági elvből indul ki, hogy az állam segédkezet nyújtson ahhoz, hogy a íiloxera által elpusztított szőlők felújíttassanak, s ez által a megcsökkent nemzeti vagyon és .jövedelem helyreállítása, fölemelése lehetővé tétessék. E czél megvalósítása végett a törvényhozás nem ment el odáig, hogy kimondja a kötelező felújítást, hanem csak odáig ment, hogy lehetőleg megadja a feltételeket, a melyek szükségesek arra, hogy a felújítás minél nagyobb mértékben és eredménnyel meginduljon ; ezek igénybevételét az egyesekre bízza, de a szőlők elértéktelenedése, az annak folytán beálló nyomasztó anyagi helyzet a szőlőbirtokosra olyan kény szerállapotot teremt, hogy saját jól felfogott érdekében — kisebb gazdasági körültekintéssel is — ki kell nyújtsa kezét azok felé az előnyök felé, amelyeket gazdasági helyzete, anj'agi jólléte emelése érdekében a szőlők felújítására az 1896: V. t.-cz. ad. Ha pedig a jelzálogos hitelező érdekében ki volna kötve a terhelési tilalom olyan irányban, hogy a tulajdonos szőlőkölcsönt ne vehessen föl: a magánérdek lenne szembeállítva ezzel a nagy közgazdasági érdekkel, az utóbbinak rovására : a törvény megkerülésével ennek czélzata nem valósulhatna ; mert számtalan szőlőteriilet felújítása megakadhatna ezen a terhelési tilalmon, mivel a tulajdonosnak rendelkezési joga ebben az irányban hosszú időre (törlesztő kölcsönnél évtizedekre) le volna kötve és pedig a későbbi tulajdonosnak is. Ez a megkötöttség itt annál súlyosabb, mert azt hozná magával, hogy a tulajdonos nem juthatna abba a helyzetbe, hogy a birtokának értékét a szőlő felújításával emelje, s ekként magának kedvezőbb gazdasági viszonyokat teremthessen : a tulajdonos szabadsága lenne jogos magánérdek nélkül nagy közérdek és jogos magánérdek ellenére korlátolva. Ez pedig meg nem engedhető. De tulajdonképpen a hitelezőnek is csak látszólagos érdeke van abban, hogy terhelési tilalmat nyerjen a szőlőfelujitási kölcsönnel szemben. Ugyanis : a szőlőfelujitási kölcsön csak magát a szőlőbirtokot