Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

65 terheli és nem terjed ki más gazdasági mivelés alá eső területre (1896: V. t.-cz. 12. §.) ; szőlőkölcsöu csak kipusztult szülőterület felujitására adatik, vagy olyan esetben, amidőn a kipusztult szőlőterület erre nem alkalmas, az ennek helyettesítésére alkalmas terület beállítására (törv. 5. §.); a végrehajtás esetében a hitelező követelését a később fölvett szőlőkölcsön törvényes elsőbbsége nem veszélyezteti, mert a vételárra csak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált három évi hátralékos részletek sorozandók előnyös tételként (1881 : LX. t.-cz. 189. §. c) pontja), mig az árverés napja után esedékes részletek a vételárba való betudás nélkül a vevőt terhelik. (Végr. törv. 184. §.) így tehát a szőlőkölcsön a jelzálogos hitelezőt csak annyiban érintheti, hogy köteles tűrni az árverés előtt esedékessé vált három évi hátralék kielégítését maga előtt és annyiban, hogy miután a/, árverés utáni részletek a vevőre mennek át s továbbra is terhelik az ingatlant, ez a körülmény csökkentőleg hathat az árverési vételár alakulására ; ámde ez is csak látszólagos, mert ezekkel szemben áll az, hogy miután az árverés előtt esedékessé vált részletek nem mennek át teherkép a vevőre, ezáltal viszont megfelelően emelkedik a vételár, mert az annak megfelelő befektetést a vevő már teher nélkül kapja meg; és a kölcsönnek az árverés előtt esedékessé nem vált, tehát a vevőre átháruló részletei sem csökkentik a vételárt abban a mértékben, mint amilyen mértékben emelkedhetik a szőlő felújítása által (tehát a szőlőkölcsön folytán) magának az ingatlannak értéke, mert a törvényben biztosítva van, hogy a kölcsön valósággal a szőlő beállítására lesz fordítva, tehát az ingatlan értéke feltétlenül magasabb, s igy az elérhető vételár is magasabb lesz, mint a szőlő beállítása nélkül. Sőt a jelzálogos hitelező már a kölcsön adásakor abban a helyzetben lehet, hogy kiszámíthatja jól hozzávetőleg, hogy a szőlőkölcsön felvétele esetében az elpusztult szőlőterületekre mekkora szőlőkölcsön fog nehezedni, s mily összeg fogja őt árverés esetén megelőzni, mert a törvény 8. §-ában meg van határozva a kölcsön maximuma. Nincs tehát semmi jogos érdeke a jelzálogos hitelezőnek, amely szükségessé tenné az olyan irányú biztosítását, amilyen a terhelési tilalomhoz kapcsolódik; s amely íelérne azzal a nagy gazdasági hátránnyal, amely a szőlőfelujitás megakadályozásával jár. Ezek indokolják a kir. Ítélőtábla határozatát. Ebben a kérdésben (a tilalom feljegyzésének megengedése fölött) a kir. ítélőtáblák ellentétes határozatokat hoztak, magának a kolozsvári kir. Ítélőtáblának első és második polgári tanácsa is eltérő határozatokat hozott és ki van zárva annak a lehetősége, hogy ez a kérdés ebben az alakjában a m. kir. curia elé kerülhessen, mert ha a telekkönyvi hatóság helyet ad a kérelemnek, úgy az ügy a kir. ítélőtábla elé sem kerül, mivel a tulajdonos maga engedvén meg a tilalom feljegyzését, nincs ki felebbezze a telekkönyvi hatóság végzését, ha a telekkönyvi hatóság elutasító hatá-