Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Dr. Imling üdvözlése

160 E szerint a szőlőfelújitási kölcsönnek a szőlőbirtok bírói árverését megelőzően esedékessé vált három évnél nem régibb részletei az 1881: LX. t.-cz. 189. §-ának c) pontja értelmébn a régebbi jelzálogos követelést a kielégítési sorrendben mint előnyös tételek megelőzik, az árverés napja után esedékessé válandó részletei pedig a most idézett törvény 184. §-a értelmében a vételárba való betudás nélkül a vevőt terhelik. Jóllehet a kölcsönvevő a szőlő felújításánál, illetőleg az újból való beültetésnél a megállapított művelési terv megtartása tekintetében az 1896: V. t.-cz. 10. §-a és a magyar királyi földmivelési minisztériumnak az 1896. évi 60,900. szám alatt kibocsátott rendelete értelmében közhatósági ellenőrzés alatt áll; az idézett törvény 8. §-a szerint pedig a kölcsön csak a megállapított művelési tervnek megfelelően már teljesített munka vagy felmerült költség arányának megfelelő összegben és időszaki részletekben folyósittatik s igy a lehetőségig biztosítva van az. hogy a kölcsön egyedül és kizárólag a törvény által meghatározott czélra fordittassék s ebből kifolyóan az is, hogy a szőlőbirtok értéke a szőlőfelújitási kölcsön összegének arányában emelkedjék: a dolog természete szerint mégis előfordulhat, hogy a szőlő felújításánál vagy újból való beültetésénél a kellő eredmény el nem éretik, s ennek következtében a szőlőbirtok értéke nem emelkedik az azt terhelő szőlőfelújitási kölcsön arányában. Nincs kizárva tehát az az eset, hogy a kiváltságos jogi természetű szőlőfelújitási kölcsön felvétele a hitelezőnek a jelzáloghoz fűződő vagyoni érdekét esetleg hátrányosan befolyásolhatja, s ezt a beállható vagyoni, hátrányt a jelzálogos hitelező nem előzheti meg azzal, hogy elpusztult szőlőbirtokra kölcsönt nem ad, mert az 1896: V. t.-cz. 5. §-a szerint kivételesen meg van engedve, hogy a szőlőbirtokos a felújításra nem alkalmas elpusztult területet más, erre alkalmas területtel helyettesítse, s a szőlőfelújitási kölcsönnel ezt a birtokot terhelhesse meg. Következéskép nem vonható kétségbe, hogy a jelzálogos hitelezőnek anyagi érdekében állhat a kölcsönszerződésben kikötni azt, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogul lekötött ingatlant az ő beleegyezése nélkül szőlőfelújitási kölcsönnel meg ne terhelhesse. A terhelési tilalmat képező ilyen szerződési kikötés azonban joghatálylyal még sem bir. E kérdés megoldásánál ugyanis nem lehet figyelmen kivül hagyni a magyar kir. curia 74. számú döntvényét; mert habár annak határozati része nem öleli fel az adott jogkérdést, mégis az indokolásában lefektetett az anyagi jog szabályainak megfelelő jogelvek a fennforgó kérdésre is vonatkoznak és útmutatóul szolgálnak. Az említett döntvényre való tekintettel ' pedig jogszabály az, hogy a,, ingatlan tulajdona felett való szabad rendelkezést korlátozó terhelési tilalom a magánakarat által csak az anyagi jogszabályokban gyökerező korlátok között, vagyis egyedül az átruházott vagy harmadik személyt a nyilvánkönyvi ingatlan állagára nézve