Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Osztott tulajdon a végrehajtási eljárásban

az, mint jogügylet nem aggályos, nem hiányos-e ? — minden egyes esetben könnyen megállapítható. Nem kell egyebet tenni, mint kér­dést intézni a tulajdonostársakhoz s a helyszínét megtekinteni. Ebben az esetben tehát nem lehet létjogosultsága a publicitás elve, mint kisegítő eszköz alkalmazásának. Áll ez árverési vétel esetében is. Vagy talán azért, mert a vevő árverési vevő — már fel legyen mentve a köteles gondosság­tól ? ! Quo iure ? Hiszen az árverést jó előre hirdetik, a hirdetmény­ből megtudhatja a venni szándékozó, hogy az elárverezendő ingat­lanra a vhtást szenvedett kizárólagos vagy csak hányadrészre jo­gosított tulajdonosként van-e bejegyezve s utóbbi esetben módjában áll utánanézni a dolognak s megtudni a szükségeseket. A vhtási árverés alapján való tulajdonszerzés az önkéntes átruházáson ala­puló tulajdonszerzéstől egyedül csak abban különbözik, hogy a vhtást szenvedett részéről szükséges hozzájárulást a dologi szer­ződéshez : a bíróság hatósági kényszer utján pótolja. Ettől a kény­szertől eltekintve, a szerzésnek vhtási árverés esetében is épp ugy kell végbemennie, mint egyéb esetekben. (Fodor : Magy. Magánjog II. köt. 410. és köv. L) Az itt előadottakból kiindulva mondottam én első közlemé­nyemben, hogy harmadik személy, akinek javára a tulajdonjog a már megosztozott tulajdonosok valamelyikének jutalékára jegyez­tetett be, pusztán őzen az alapon (vagyis a bejegyzés alapján) nem léphet fel a közös birtoklásba bocsátásra irányuló követeléssel. Hozzátettem természetesen, hogy oly esetben, midőn az osztály nem telekeldarabolással, vagy a tkvi aránytól eltérő telekeldarabo­lással ment végbe : a harmadik személyt már védi a publicitás, de nem azért, mert az osztály nem lett telekkönvvileg keresztülvezetve, hanem azért, mert az ilyen osztály — az egyes ingatlanokat külön­külön szem előtt tartva — csak részben osztály, részben pedig szerzési ügylet, mely utóbbinak érvényéhez természetesen tkvi be­jegyzés kívántatik.*) Ha már most a publicitás igénybevételének indokoltsága a szóban forgó esetben fenn nem forog, nem lehet indokolt a kizá­rólag ezen elv folyományát képező bejegyzési elv alkalmazása *) Ha a harmadik személy ilyenkor rosszhiszemű, a létrejött osztály fel­tétlenül s egész terjedelmében érvényesíthető ellene, az eszmei hányadot meg­haladó részben ugyan nem dologi hanem kötelmi alapon. (L. Fodor: Magy. Magánjog H. köt. 392. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom