Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

127 kell máskor meghallgatni a jelzálogos hitelezőket, csak mikor tehermentes lejegyzést kér a folyamodó ; elmaradásukat tehát ott nem pusztán a lejegyzésbe, hanem egyszersmind abba való beleegyezésnek is kell tekinteni, hogy az tehermentesen történjék. Ha a jelzálogos hitelezők a meghallgatásukra kitűzött határnapon megjelennek és a kért lejegyzésbe bele nem egyeznek, akkor nekik ki kell mutatniuk azt, hogy a kért lejegyzés követeléseik biztosságára nézve sérelmes, máskülönben ha ezt nem teszik — a puszta kifogás, a beleegyezésnek megokolatlan megtagadása figyelembe vehető nem lévén — az 1855. évi decz. 15-iki tlkvi rendelet hatályának területén a lejegyzést a terhek egyetemleges átvitelével, — az 1870. évi február 5-iki tlkvi rend. hatályának a területén pedig a tehermentes lejegyzést el kell rendelni. Vannak azonban tlkvi hatóságok, amelyek az 1855. évi decz. 15-iki tlkvi rendelet hatályának területén is azzal a jogkövetkezménnyel idézik meg a tlkvi rend. 56. §. dj pontja alapján kitűzött tárgyalásra a jelzálogos hitelezőket, hogy meg nem jelenésük eseten a kért tehermentes lejegyzésbe beleegyezettekül fogunk tekintetni. Nem lehet semmi kétség az iránt, hogy ha a jelzálogos hitelezők az ily idéző végzést jogerőre hagyták emelkedni és a tárgyalásra még sem jelentek meg : elmaradásuknak — a volenti non fit iniuria elvénél fogva — más következménye, mint a tehermentes lejegyzés elrendelése, nem lehet. Amikor azonban a jelzálogos hitelezők minden jogkövetkezmény nélkül avagy legalább nem ilyen jogkövetkezménnyel lettek a tárgyalásra megidézve : az egyetemleges átvitel nem mellőzhető. Az a kérdés már most. hogy mi történjék akkor, amikor a megidézett jelzálogos hitelezőnek zálogjoga nem valamennyi tulajdonostársnak, hanem közülök egynek vagy többnek (de nem valamennyinek) tulajdonjutalékát terheli ? Hozzunk fel konkrét esetet. Például A. B. és C. a tlkvi tulajdonosok. A jelzálogos hitelezők közül D. mindhárom ellen, E. csak B. és C. tulajdonostársak ellen, F. pedig csupán C. tulajdonostárs ellen szerzett zálogjogot. A tlkvi tulajdonostársak közül A. eladta a maga tulajdoni jutalékát természetben kihasitva. A vevő a szabályszerűen elkészített és a másik két tlkvi tulajdonostárs (B. és C.) által is szabályszerűen aláirt vázrajz és az A-tól kapott vételszerződés becsatolása mellett kérte a tulajdonjognak bekebelezését. A tlkvi hatóság annál az oknál fogva, mivel a jelzálogos hitelezőknek a lejegyzéshez való