Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

126 hogy a tlkvi rendelet megalkotójának nem volt szándékában az, hogy a jelzálogos hitelezőknek beleegyezése akkor is igazoltassék és hogy ennek hiányában a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett akkor is határnap tűzessék ki, amikor a lejegyzés szétdarabolással nem jár ; hiszen, amint fennebb már kifejtettem, a vázrajz nélkül való lejegyzés a jelzálogos hitelezők biztosságát semmikép se veszélyezteti, az tehát reájuk nézve nem lehet sérelmes. Az a kérdés már most, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a jelzálogos hitelezők a meghallgatásukra kitűzött határnapon meg nem jelennek ? és mi akkor, ha megjelennek ugyan, de a lejegyzésbe bele nem egyeznek ? E kérdésre a felelet attól függ, hogy a kérelem milyen ? Tehermentesen kéri-e az illető a szétdarabolt és a vázrajzon kitüntetett részletnek lejegyzését avagy a terheknek egyetemleges átvitelével ? avagy e tekintetben nem szól semmit ? Ha a folyamodó (kérvényező) a terheknek egyetemleges átvitelével kéri a vázrajzon kitüntetett részletnek lejegyzését vagy e tekintetben a kérvényben nem szól semmit: akkor a szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent jelzálogos hitelezőknek a meghallgatásukra kitűzött határnapon való meg nem jelenésüket beleegyezésnek kell tekinteni és a lejegyzést a terheknek egyetemleges átvitelével kell elrendelni az 1855-ik évi deczember 15-iki tlkvi rendelet hatályának területén ; mert az 1870. évi febr. 5-iki tlkvi rendelet hatályának területén ily esetben a kérvényre nem is kell határnapot kitűzni a jelzálogos hitelezők meghallgatása végett, mivel az erdélyi tlkvi rend. 56. §-ának d) pontja szerint ily esetben a lejegyzés csak a tehernek egyetemleges átvezetésével eszközölhető. Ha azonban a kérvényben folyamodó tehermentes lejegyzést kér : akkor a szabályszerűen megidézett jelzálogos hitelezőknek a meghallgatásukra kitűzött határnapról való elmaradását az 1855-ik évi decz. 15-iki tlkvi rendelet hatályának területén semmiképen sem lehet úgy tekinteni, mintha ők a tehermentes lejegyzésbe beleegyeztek volna, hanem csáb annak, hogy a lejegyzés megengedése ellen kifogásuk nincs; mert ennek a tlkvi rendeletnek 56. §-a d) pontjában tehermentes lejegyzésről szó sincs, nem ugy mint az erdélyiben. Az 1855. évi decz. 15-iki telekkönyvi rendelet hatályának területén tehát tehermentes lejegyzést csak a jelzálogos hitelezőnek kifejezett beleegyezése alapján lehet csak elrendelni. Nem úgy az erdélyi telekkönyvi rendelet szerint. Itt nem is