Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról

111 A D. és E. közti átruházásról szóló okirat mindegyik esetben csatolandó a jegyzőkönyvhöz. Az, hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga mely esetben jegyzendő be, szabatosan rendszerbe van foglalva dr. Török Istvánnak: „A telekkönyvi betétszerkesztés rendszere" czimü könyvében a 179—275. lapon. Ez a könyv ugyan a betétszerkesztésról szól, de a telekkönyv átalakításával kapcsotatos általános telekkönyvi helyesbítésnél egészen azok a szabályok alkalmazandók, amelyek a betétszerkesztésnél érvényesek, s igy a könyvnek ez a része általános telekkönyvi helyesbítéskor is használható. M. K. úrnak. Az 1881 : LX. t.-cz. 152. §-ának 3-ik bekezdése szerint akkor, ha a kikiáltási ár összesen 300 forintot (600 koronát) meghalad ugyan, de 2000 forintot (4000 koronát) el nem ér, a hirdetmény kivonata valamelyik helyi, ilyennek nem létében a legközelebbi helyen megjelenő lapban egyszer közhírré teendő; ebből pedig önként következik, hogy miután a törvény a helyi lap megválasztását nem bizza az árverési hirdetményt kibocsátó tlkvi hatóságra és nem is magának a tlkvi hatóságnak teszi kötelességévé annak a hírlapban való közzétételét, másrészről a hírlapi közzétételnek elmulasztása nem vonja maga után az árverésnek hivatalból való megsemmisítését, hanem ennek csakis az 1881: LX. t.-cz. 178. §-a alapján emelt előterjesztés folytán van helye és igy a tlkvi hatóságnak nincs joga sem arra, hogy záros határidő kitűzése mellett a hirdetési dij befizetésére hívja fel a végrehajtatót, sem arra, hogy eme befizetésnek elmulasztását ahhoz a jogkövetkezményhez kösse, hogy különben az árverés fel fog függesztetni, — az árverési hirdetmény kivonatát a törvény által megkívánt hírlapi közzététel eszközül hetese végett magának a végrehajtatónak, illetve igazolt meghatalmazottjának kell kiadni. A fenébb emiitett törvényhely abbeli rendeletétől, amely szerint helyi lap nem létében a hirdetmény kivonata a legközelebbi helyen megjelenő lapban teendő közhírré, a tlkvi hatóság el nem térhet és távolabbi helyen megjelenő lapot önkény ideg ki nem jelölhet. V. I. úrnak. A váltó alapján kért zálogjog előjegyzés egyéb feltételek fenforgása esetében is (t. i. hogy a váltó lejárt, még el nem évült és hogy a visszkereseti jog a váltó-óvásnak törvényes határidőben való felvétele és közlése által fentartatott) csak ugy rendelhető el, ha a kérvényezési jogosultság is igazolva van. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 2953 p. 19()4. és 6397/p. 1904. számú határozatait.) R. A. úrnak. A m. kir. kúriának 17. számú polgári döntvénye szerint az 1881. évi LX. t.-cz. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tökekövetelésnek azon kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak s ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított 3 évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók és elégitendők hí a vételárból. B. L. úrnak. Az 1881. évi LX. t.-cz. 204. §-a értelmében az önkéntes árverési eljárás az idézett törvény 205. és 206. §-ában megállapított eltérésekkel az ingatlanok végrehajtási árverésére vonatkozó szabályok szerint történik; a végrehajtási árverésre vonatkozó s a most idézett törvényhelyek által nem érintett s igy az önkéntes árverési eljárásnál is alkalmazandó 155. %. szerint pedig a több telekkönyvi jószágtestet tevő ingatlanok, még ha azok a természetben egymás mellett feküsznek is, csak akkor bocsáthatók együttesen árverés alá, ha ugyanazon telekkönyvi bejegyzésekkel vannak terhelve.