Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról

109 Azonban azt lehet mondani, hogy ez a forgalmonkivüliség is csak az elméletben van meg. Most érvényben levő jog-szabályaink szerint az ingóságok közül csak azok nem foglalhatók le, amelyek az 1881 : LX. t.-cz. 48—59., 61— -lis. §-aiban fel vannak sorolva, azonban, ha e tilalom ellenére mégis lefoglalják őket, és a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság akár előterjesztés folytán, akár hivatalból nem semmisiti meg a foglalást, úgy, hogy a foglalás jogerőre emelkedik : akkor a hitelező kívánságára az árverést kérlelhetetlenül meg kell rájuk tartani, ha csak az adós adósságát ki nem fizeti. Ingatlanokra pedig be kell kebelezni a végrehajtási zálogjogot, ha templomnak, temetőnek, közutnak, köztérnek vannak is a telekkönyvben nevezve, hacsak a kir. Kúria 1902. évi november 4-én 74. sz. alatt hozott dontvényének megfelelő akadály a telekkönyvben útját nem állja, vagy a hitbizományi minőség nincsen feljegyezve. Az emiitett kúriai döntvény szövege a következő : „Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadóvégzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett fel az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg amennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezen kívül — és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezenkívül helye van/' Ennek a döntvénynek értelmében tehát, ha az elidegenítési és terhelési tilalom nincs is feljegyezve, de pl. utóöröklési jog, a hitbizományi minőség vagy a visszavásárlási jog fel van jegyezve, vagy ha a tulajdonjog csak bizonyos időtartamra van a tulajdonos javára bekebelezve : a zálogjog nem kebelezhető be és természetesen árverésről sem'lehet szó. Czegléden pl. az utczák és dűlők nagyrésze is telekkönyvezve van s a város adóssága rájuk is be van kebelezve, a czeglédi ágostai hitvallású evangélikus egyház adóssága a templomára szintén be van kebelezve, még pedig mind a két adósság felsőbb hatóság jóváhagy ásával van bekebelezve : most már, ha a betáblázott követelések behajtása végett akár a város, akár az egyház ellen végrehajtást vezetnének, természetes, hogy minden telekkönyvi előadó feljegyezné a végrehajtási jogot a jelzálogul szolgáló utczákra is, a jelzálogul szolgáló templomra is, mert az emiitett döntvénynek megfelelő korlátozás nincs a telekkönyvbe bejegyezve, s ha a végrehajtási jogot feljegyzik, az 1881 : LX. t.-cz. 144. §-a értelmében az árverés akár a hitelező, akár az adós kérelmére okvetlenül elrendelendő. Az árverés elrendelésének csak az 1881 : LX. t.-cz. 161—163. §-ában felsorolt akadályai lehetnek ; de azok is csak az ott kijelölt mértékben képeznek akadályt. A. (í. úrnak. Ott. ahol még nem tkvi betétek, hanem tjkvek vannak, a