Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról

108 tálában mindent, ami az egyházaké, felsőbb hatósági jóváhagyás mellett el lehet adni. Csak az képezheti kérdés tárgyát, hogy mely egyházi jogi személy tulajdonát képező javak eladásához melyik felsőbb hatóság jóváhagyása szükséges. Ezt a protestáns egyházak a saját önkormányzatuk keretében állapítják meg. Az ilyen javakra végrehajtást is lehet vezetni és természetesen el is lehet árverezni. Holt birtokok nincsenek. Holt kézről szóló törvények voltak, még pedig az 1498 : LV., LXV., az 1647 : XVII. és az 1715 : XVI. törvényczikkek, ezek az egyházaknak megtiltották, hogy ingatlan vagyont szerezzenek, de a kir. Kúria az 1896. évi február 1-én 63. sz. alatt hozott döntvényében kijelentette, hogy: „Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holt kézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 : LV., LXV., az 1647 : XVII., s az 1715 : XVI. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész 1. czimének 10. és I. rzsz 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban." tehát most már a holt kézről szóló törvények hatályáról sem lehet beszélni. A dolgokat a jogtudósok fel szokták osztani forgalomban levő és forgalmon kivüli dolgokra. Forgalmon kivüli dolgok : 1. a közjavak; ezek tömeges jelentkezésük folytán úgyis mindenkinek rendelkezésére állanak, s ezért nem köt rájuk jogügyletet senki; ezek a levegő, a tenger, a folyóvíz. Mind amellett, ha e közjavak valamelyikét edényeinkbe felfogjuk vagy más eszközzel hatalmunkba hajtjuk, pl. a tenger vizét, hogy sót készítsünk belőle vagy az ivóvizet a nagyszabású vízvezetéknél, akkor határolhatóságuk folytán ezek is forgalomba jöhetnek. 2. a forgalmon kivül levő dolgok másik csoportjába azok a dolgok tartoznak, amelyek magántulajdonban vannak ugyan, (mégpedig rendszerint valamely j°gi személy tulajdonában) de azért mégis kivül vannak a forgalmon adásvevés, csere vagy más jogügylet tárgyai nem szoktak lenni, még pedig részben azért, mert úgyis a közönség használatára vannak szánva, mint az állami, megyei, községi közforgalmi utak, utczák, közterek, részben azért, mert állandóan vallási szertartásra szolgálnak, mint a templomok, kápolnák, temetők, egyházi szerelvények, várfalak, várkerületek és hasonló védművek. Azonban ezek a dolgok is forgalomba jönnek, ha már a kitűzött czélra nem használhatók vagy rendeltetésük megszűnik. Pl. a közútakat, köztereket az illetékes hatóság megszünteti s akkor vagy művelés alá eső földnek, vagy más czélra eladják őket, a vár elvesztheti hadászati jelentőségét s akkor a vár területét is, falait is, akár külön-külön, akár együtt eladhatják; az egyházi szerelvények elkophatnak vagy megrongálódhatnak, • úgy, hogy a kitűzött czélra nem használhatók s akkor szintén eladják őket. 3. a tételes jog is kitilt némely dolgot a forgalomból, akár közegészségi, akár közbiztonsági szempontból; ilyenek például a mérgek, robbanó anyagok, de bizonyos korlátok közt azért ezek is forgalomban vannak. 4. vannak még korlátolt forgalmú javak, amilyenek az állami, koronái, törvényhatósági, községi javak, alapítványok, hitbizományok. Azonban bizonyos feltételek mellett ezeket is elidegenítik.