Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 4. szám - A jelzálogos hitelezők és szolgalomjogosultak viszonya

75 Eta az egész ingatlan kerül árverés alá, a 163. §. Szerinti számítás helyesen csak az lehet, hogy az anya özvegyi jogát megelőző jelzálogos hitelezők követelése állapittatik meg. Az ezután következő özvegyi jog számba az árverés elrendelésekor nem jön, már csak azért sem, mert egy ingatlanon egyszerre csak egy haszonélvezet lehet. A meny özvegyi joga csak akkor éled fel, ha az anyósé megszűnik. Ha a szolgalmi jog nem az egész ingatlant terheli, hanem csak a társtulajdonosok közül egynek vagy többnek részét, s a kikiáltási árra való tekintettel a 156. §. lenne alkalmazandó : akkor a bíróságok arra való tekintettel, hogy a sorrendi tárgyalásnál alig megoldható nehézségek állnak elő, —a 156. §-t nem alkalmazzák, hanem csak a végrehajtást szenvedő részét bocsátják árverés alá. Kiemelem e helyen, hogy a kir. Curia 8626/91. sz. a. kimondotta, hogy a tulajdonközösség megszüntetését s a közös ingatlanok árverés utján leendő eladását az ingatlan egyik részére bekebelezett szolgalmi jog nem akadályozhatja. A vagyonközösség megszüntetési, nagyobbára hosszadalmas pereket úgy szokták megkerülni, hogy az egyik társtulajdonos a saját részére végrehajtást vezettet, s arra számit, hogy a 156. §. lesz alkalmazva, az egész ingatlan kerül árverés alá, Ezen számitása azonban nem válik be, ha akár az ő. akár a társtulajdonos része szolgalmi joggal van terhelve. Ez szerint mig a vagyonközösség megszüntetése iránti perekben a társtulajdonos illetőségére bekebelezett özvegyi jog vagy más szolgalom nem akadályozza az egész ingatlannak eladását, addig a végrehajtási eljárás folyamán akadályt képez, s a 156. §. nem alkalmazható. Azok a nehézségek, melyek miatt a 156. §. nem alkalmazható, nevezetesen, hogy meg nem állapítható, hogy mennyit ér a szolgalommal terhelt illetőség? és mennyit ér a szolgalommentes ? itt is. ott is megvannak. A végrehajtási törvény 191. §-a szerint „ha az elárverezett ingatlanra valakinek javára haszonélvezeti jog vau bejegyezve : a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégítése utáni maradványa bírói letétbe helyezendő". Ezeii §-ból azt lehetne következtetni, hogy amennyiben a jelzálogos hitelező a szolgalomjogosulttól rangsorozati elsőbbséget nyert, a vételárból kielégíthető.