Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

71 betétbe jegyzendő be, s az átalakítás ténye az átalakítás által változott vagy keletkezett betétben az 1874. évi január 31-én 37.497/1873. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében feljegyzendő. (L. Káplány: Telekkönyv, birtokrendezés stb. 2. kötet 938., 950., 954., 955. lapján levő megjegyzéseket és munkákat.) Átalakításnál a kiküldés tartamára a kir. albirónak, ha a kiküldetés tartama 60 napot meghalad, a mérsékelt napidíj (7 k.) 60 vagy 750 0-a jár, a szerint araint nőtlen vagy nős, ha 60 napot nem halad meg, a mérsékelt napidíj (7 k.) jár. A kiküldetés bejelentésére az általános szabályok alkalmazandók. Sz. <*y. úrnak. A maradvány földváltságtartozás a telekkönyvnek mindig az A. lapján jegyzendő be. Ebben a tárgyban legutóbb az 1893. évi május hó 26-án 19.665. sz. a. kelt betétszerkesztési utasítás rendelkezik. Ennek a 102. §-a 5. bekezdése szerint: „A telekjegyzökönyv. A. lapján bejegyzett szőlődézsmaváltsági és maradványföldváltsági összegekre vonatkozó fizetési iv vagy tartozási könyvecske törlésre alkalmas okiratot önmagában nem képez. Az 1868 : XXIX. t.-ez. ÍJ. és az 1871 : LIII. t.-ez. 92. §-a értelmében bejegyzett ilyen tehertételek átvitele az érdekelt félek kérelmére jegyzőkönyv felvétele mellett csak a m. kir. pénzügyminisztérium liitelszámvevöségének a bekebelezés törlésére vonatkozó és a jegyzőkönyvhöz csatolandó engedélye alapján mellőzhető." 112. §-a 4. pontja szerint pedig : ..A telekkönyvi betét A. lapjának 3-ik rovatában a mivelési ág kitétele után, ha azt a birtokrészietet valamely váltság terheli, ennek összege kiteendő ilyképen : Terheli 160 frt szőlő- (maradványföldbelij váltságtöke." Olyan rendelet, mely a váltságtőkéknek a C. lapon való bejegyzését rendeli el, nem is volt. Dr. fí. T. úrnak. Mindenik egyház, tehát a görögkeleti szerb, a görögkeleti román, a görögkeleti görög, a görögkeleti macedon-oláh és a görögkatholikus egyház is önálló jogi személy, a tnlajdon szentsége és sérthetetlensége őket is megilleti, amennyiben Mária Terézia az úrbéri telket a szilasi görögkeleti román egyháznak adományozta, azzal a rendeltetéssel, hogy jövedelme a görögkeleti román lelkészet fentartására szolgáljon, most is a görögkeleti román egyház tulajdonának kell tekinteni, a görögkatholikus hitre való áttérés alkalmával, bár az egyháznak valamennyi tagja s a lelkésze áttért is, a görögkatholikus egyház csupán annál a fénynél fogva, mert az egész egyház és lelkésze is áttért rá, nem szerezte meg a telek tulajdonjogát, aminthogy akkor sem szerezte volna meg egyik egyház sem, sem részben, sem egészben, ha az addigi görögkeleti románok egyrésze az egyik, másrésze a másik egyházba tért volna át. Aki az egyházból áttér, annak az elhagyott egyház javai iránti minden joga megszűnik. A kérdezett esetben a tulajdonjog a közölt értesítés szerint a Szilas községi görögkeleti román egyházat jogi személy minőségben, s nem az egyház akkori tagjait, közös vagyon gyanánt illette meg. A görögkeleti román egyházra nézve megjegyezzük, hogy szervezete az 1868 : IX. t.-cz. értelmében az 1868. évi szeptember 28-ra Nagyszebenbe összehivott szervezkedő kongresszus határozataiban van megállapítva, melyeket az 1869. évi május 28-án kelt királyi rendelet szentesitett. Ezek a határozatok máig sincsenek magyarra fordítva, 'románul: „Protocollulu congressului nationalu besericescu romanu de relig. gr. resoritano N.-Szeben 1868." czim alatt szerepelnek, a görögkeleti román javak elidegenítésére és szerzésére mégis ennek a megállapodásait s a fennálló gyakorlatot kell irányadónak vennünk.