Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

n Ezek szerint a helyi egyházak vagyoni viszonyait a helyi egyházi közgyűlés (sinodolu parochialu) intézi, a melynek minden parochiabeli egyházi terheket viselő görögkeleti román tagja, elnöke pedig helybeli lelkész vagy helyettes lelkész. A helyi egyházak ingatlanai eladásáról, vételéről, cseréjéről, kölcsönügyletek kötéséről az ilyen helyi egyházi közgyűlések rendelkeznek. Ugyanezek rendelkeznek az egyházközség felügyelete alatt levő alapok felett is. Azonban a helyi egyházi közgyűlésnek az olyan határozatai, melyek az egyház, vagy az egyház felügyelete alatt levő alapok eladására, elcserélésére, terhelésére vonatkoznak, csakis a püspöki konszisztoiium jóváhagyása után emelkednek jogerőre. A püspöki konszisztoiium tagjait a püspökmegyei gyűlésen választják, ' tagjai nagyobbrészt világiak elnöke a püspök. Azonban a helyi egyházi közgyűlésnek a konszisztorium által jóváhagyott határozata is csak ugy érvényes, ha szorosan vett egyházi és iskolai alapítványról van szó (1868: IX. t.-cz. 3. §-a), más jellegű közjótékonysági, szegényházi, árvaházi, kórházi alapítványok tekintetében a felügyeleti jog a magyar királyt illeti; tehát a sem nem egyházi, sem nem iskolai czélú alapítványok állagának megváltoztatása, elidegenítése, terhelése és más czélra való fordítása esetében az egyházi hatóságok határozata csak királyi jóváhagyás esetében érvényes. Ennek következtében véleményünk szerint a szilasi görögkeleti román egyháznak Mária Terézia által a lelkészet fenntartására adományozott úrbéri telek csak ágy ment volna át a görögkatholikus egyház tulajdonába, ha a magyar királytól az adománylevél ilyen értelemben való megváltoztatását kieszközölték volna. A közigazgatási hatóságnak a tekintetben egyáltalán nincs joga határozni, hogy a telek melyik egyház tulajdonát képezi, s amennyiben a saját hatáskörét átlépve, e tekintetben mégis határozatot hozna, ez a határozat érvényesnek nem tekinthető, bekebelezés alapjául el nem fogadható, e tekintetben az érdekeltek megegyező akarata nélkül, a két egyház ellentétes igénye fölött csak a perbíróság van hivatva ítélkezni. Megjegyezzük még, hogy a görögkeleti szerb, a görögkeleti görög, a görögkeleti macedon-oláh, az esetleg ezután megalakulandó görögkeleti magyar és görögkeleti örmény nemzeti egyházaknak az ingatlanok szerzésére és elidegenítésére a görögkeleti román egyháztól egészen független, önálló szabályaik vannak, illetve lesznek. Sz. Gy. úrnak. Ha a főbirtok tulajdonosa a föbirtok után járó legelő-, erdő-, nádasilletöségét az 1889. évi 45.041. vagy az 1890. évi 20.IJ26. sz. alatt kelt rendelet szerint való külön telekkönyvezése előtt eladja, akkor a föbirtokon levé tartozások, hacsak a legelő-, erdő-, nádasilletöségre kifejezetten be nincsenek kebelezve, nem viendök át az eladott legelő-, erdő-, nádasilletöségre. Hogy az ilyen legelő-, erdő-, nádasilletöségre mely terhek viendök át, ezt az 1889. évi 40.041. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 6. §-ának hatályon kivül helyezéséről szóló 1895. évi 51.407. sz. alatt kelt igazságügy-miniszteri rendelet szabályozza. (L. az Sz. Gy, úrnak szóló üzenetet.) Nyomatott Nagy Elek gyorssajtóján Czegléden, Árpád-tér (ev. ref. bazár).