Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

63 érvényesíthessék : mert törlési per sohasem irányulhat uj jogszerzésre, hanem csak a már megszerzett nyilvánkönyvi jogok védelmére. Ugyanezen elv áll az ellentmondás és a felszólalás igénybevételénél is. mert ezen jogorvoslatok szinte csakis a már megszerzett nyilvánkönyvi jogok védelme czéljából vehetők igénybe. (Lásd az 1886 : XXIX. t.-cz. 58. : 1889 : XXXVIII. t.-cz. 27. §-ait, valamint az 1886 : XXIX. t.-cz. 44—46. §-ait is.) Amennyiben a telekkönyvi betétek A. lapja a kataszteri ada• tokra figyelemmel állítandó össze és ehhez az alapot a kataszteri munkálatok képezik, teljesen indokolt, hogy a betétek szerkesztése után képződött ingatlanok telekkönyvi felvételét, továbbá a telekkönyvezetlen köz- és nyilvános javak (1. a 196651892. sz. I. Ü. Ministeri rendelet 20. §. ö. pontját) magánforgalom tárgyává válta esetén történő telekkönyvi felvételt a 33933; 1902. sz. I. M. rendelet a telekkönyvi rendtartás első részének szabványaitól eltérően szabályozta, de hogy ezen esetekben, t. i. telekkönyvezetlen területeknek a telekkönyvbe vagy a betétbe történő felvétele esetében jogorvoslati módképpen a törlési keresetet, ellentmondást és a felszólalást állapította meg, az csakis tévedésből történhetett, mert nem telekkönyvezett ingatlanok felvétele alkalmával és ebből folyólag uj telekkönyvek készítésénél telekkönyvi jogorvoslati rendszerünk szerint csakis a bejelentés és a kiigazitási per, esetleg a telekkönyvbe feljegyezhető tulajdoni per képezhet okszerű jogorvoslatot. Fentebbi pontban foglalt nézetünk helyessége kétségtelenül kitűnik a telekkönyvi rendtartás I-ső rész szakaszaiból és az 1880 : XLVI. t.-cz. 2. §-ából is, továbbá abból, hogy a nem telekkönyvezett ingatlanoknak a betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére történt felvétele ellen a 19661 1893. sz. I. M. rendelet teljesen hasonló körülmények közt jogorvoslati módképpen már a tulajdoni pert állapította meg, itt már eltalálván a leghelyesebb utat." Ha már most ezekben az esetekben a hat havi hirdetményi határidő lejárta után, tehát bármikor beadott tulajdoni pert — legalább az én véleményem szerint — a telekkönyvben feljegyezni lehet: nincs semmi törvényes akadály arra nézve, hogy minden esetben fel lehessen jegyezni a telekkönyvben a tulajdoni pert. Igaz, hogy ily módon sok alaptalan tulajdoni per lesz feljegyezve a telekkönyvben és ismét bekövetkezhetik a m. kir. Curia 11. számú polgárjogi döntvényének meghozatala előtt létezett és a tlkvi tulajdonost rendelkezési szabadságában korlátozó és a nyilvánkönyvi jogok biztosságát veszélyeztető állapot. De ez mégis sokkal kisebb