Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

64 baj, mint a mostani — a tulajdoni perek fel nem jegyezhetése miatt — sokszor egész családokat tönkretevő szomorú állapot; mert az alaptalan tulajdoni per feljegyzés csak egy pár évig- - amig t. i. a tulajdoni per sorsa jogérvényesen eldől — korlátozza a tlkvi tulajdonost rendelkezési szabadságában, addig a tulajdoni .per tlkvi feljegyzésének ki nem eszközölhetéso az ingatlan vagyon elvesztését sokszor a félnek és egész családjának tönkretételét vonhatja maga után. Ha választani kell a két rossz közül: kétségkívül azt kell választanunk, amelyik kevesebb bajnak az okozója. De hát tegyük tel. hogy ez az egész okoskodás merőben téves, s nem lehet a 19661 1893. I. 31. sz. igazságügyminiszteri rendeletet akként értelmezni, hogy a hat havi hirdetményi határidő lejárta után bármikor beadott tulajdoni pert is fel lehetne a telekkönyvben jegyezni, aminélfogva megdől abbeli következtetésem is. miszerint a tulajdoni pert nemcsak a fennebb vázolt esetekben, hanem minden más esetben is fel lehet a telekkönyvben jegyezni. Hogyan orvosoljuk akkor a hovatovább mindinkább terjedő s mind nagyobb mérvben pusztító bajt ? Ez esetben is van némi mód a gyógyításra. Ez pedig az. hogy ne kezeljük a kitörlési perek tlkvi feljegyzésének kérdését oly kegyetlen szigorral, mint most, hanem a régi szelidebb modorban. Azelőtt az volt a birói gyakorlat, hogy puszta felzet alapján is elrendeltük a kitörlési per tlkvi feljegyzését; mert azt tartottuk, hogy annak a kérdésnek vizsgálata és eldöntése, hogy jogosult-e a felperes a kitörlési kereset indítására? és hogy annak van-e helye? a per érdemében ítélni hivatott bíró feladata; minthogy a perenkivül eljáró tlkvi bíró egyedül csak annak a kérdésnek megvizsgálására és eldöntésére jogosult, hogy a kereset felzete szerint a per valamely nyilvánkönyvi jog kitörlésére irányul-e vagy sem ? .Most azonban már ezt a régi szelid álláspontot rég elhagytuk, s mindannyiszor, valahányszor a kitörlésinek czimzett kereseti felzet szerint eredeti érvénytelenség alapján kéretik a kitörlés, bekivánjuk magát a keresetet eredetiben vagy hiteles másolatban és tövirőlhegyire teljes szigorral vizsgálgatjuk azt, hogy felperesnek van-e joga a kitörlési keresethez V továbbá, hogy a kereset valóban valamely már előbb létezett nyilvánkönyvi jognak előbbeni állapotába való visszaállítására irányul-e V Mert ha e két föltételnek csak az egyike is hiányzik: a perfeljegyzés iránt előterjesztett kérelmet a kir. Curia VI. számú polgárjogi döntvénye alapján elutasítjuk.