Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről

50 jogaiban sértetett; ily jog alatt pedig csakis a nyilvánkönyvi jogokat lehet érteni, mert a telekkönyvi rendelet általában csakis ily jogokról intézkedik s ama per czéljául az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását jelöli meg. Ugyanezen tekintet alá esik a 152. §; 155. §. által pedig már kifejezetten csak a nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező jogosittatik fel törlési kereset indítására. Mindezekből nyilvánvaló, hogy úgy a törlési kereset, mint annak folyamatban létének tlkvi feljegyzése kiválóan a már szerzett nyilvánkönyvi jogok oltalmát czélozza, A rendelkezés ezen czélja pedig kizárja, hogy annak kivételes természetű intézkedése kiterjesztessék oly keresetekre, melyek személyes jog érvényesítésére indíttatnak és uj nyilvánkönyvi jog megszerzését qzélozzák. .Megengedni, hogy ily keresetek alapján a peresség a telekkönyvben feljegyeztessék, a nyilvánkönyvi jogok biztonságát veszélyeztetné; amennyiben a perfeljegyzés által a nyilvánkönyv szerint jogosított fél rendelkezési szabadságában korlátoztatnék s ez annál kevésbé volna okadatolható, mert az 1881 : LX. t.-cz. 237. s következő §-ai kijelölik az eljárás, mely szerint, s a feltételeket, melyek alatt azon fél, ki valamely kötelmi viszonyból származtatott követelést érvényesít, vitás jogának biztosítását eszközölheti. Magától értetik, — így szól végre az indokolás — hogy ezen határozat által nem érintetnek azon jogi hatály tekintetében különben is lényegesen eltérő intézkedések, melyek a tlkvi rendelet I. része értelmében- tett bejelentésekre. — valamint azok sem, melyek a jelzálogos követelések beperlésére (1860. szeptember hó 19-iki miniszteri rendelet) vonatkoznak. Ez a döntvény még egy évig sem volt hatályban : a kir. Curia már is tágított rajta; mert már L884. évi 4706. sz. a. kelt határozatában kimondotta, hogy e döntvény nem zárja ki oly per feljegyzését, melyet a felperes telekkönyv Heg bejegyzett jogából kifolyó valamely igényének érvényesítése végett indított; nevezetesen helye van a zálogváltó per feljegyzésének ott, hol a felperes zálogtulajdonos joga be van jegyezve s midőn keresetével felperes sem a személyes követelést érvényesíteni, sem új telekkönyvi jogot szerezni nem akar, hanem azt czélozza, hogy ellenfelének bejegyzett zálogbirtokosi joga a tlkvből kitöröltessék; továbbá 1884. évi decz. 14-én 4843. sz. alatti határozatában kimondotta, hogy a vagyonközösség megszüntetése iránti perek is feljegyezhetők; 1887. évi szept. 20-án 4525. sz. alatt kelt határozatában pedig azt is, hogy a bekeblezetV kikötmény érvényesítése iránt indított per is tlkvi feljegyzés tárgya. De a kir. Curia 1889. évi már-