Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 2. szám

48 cselek egyike sem forog fenn, azonban a tanuk vallomása annak kimutatására, hogy a birtokban levő fél kezelése alatt a zárlatot kérők igénye veszélyeztetve volna, alkalmas bizonyítéknak annál kevésbhé fogadható el. mivel az sem lett kimutatva, hogy a birtokban levő apa vagyontalan. 132. Az egyes tulajdonostársakat megillető ingatlan jutalékok vételi szerződés alapján a vevőkre át nem irhatok, ha az igatlanok térfogata a telekkönyvben kitüntetve nincsen, sem egyébként hiteles módon nem igazoltatik. Hagyaték átadó végzés alapján nyílvánkönyvi bejegyzés csuk az. illető hagyatéki bíróság megkeresésére rendelhető el. 4862/P. 1903. sz. Tulajdonjog bekebelezése. A telekkönyvben térfogat szerint ki nem tüntetett ingatlanból az egyik tulajdonos az őt megillető 10/2o részt és egy másik tulajdonos az őt megillető 2,'2o részt eladták, s miután a 4 vevő közül az egyik vevő meghalt, a többi három vevő az adás-vevési szerződések, az elhalt vevőnek az örökösei pedig az adás-vevési szerződések és a kérvényhez mellékelt hagyatékátadó végzés alapján kérték tulajdonjogukat bekebeleztetni a tlkvi hatóságnál, amely kérelemnek az elsőbiróság helyt is adott : a kir. Ítélőtábla azonban a kir. Curia által is helybenhagyott végzésével az elsőbiróság végzését megváltoztatta s a folyamodókat kérelmükkel elutasította, mert az ingatlannak térfogata a telekkönyvben kitüntetve sem egyébként hiteles módén (hiteles mérnöki felvétel vagy adókataszteri hiteles térképkivonat és birtokiv által) igazolva nem lévén : meg nem állapítható az. hogy az adásvételi szerződésekben emiitett vázrajz szerinti szétdarabolással ez a tlkvi jószágtest egészben tél lett-e osztva, illetve az egyik eladónak lw/ao és a másik eladónak 2/20 részben tulajdonukat képező egész jutalékuk képezte-e az adásvétel tárgyát s mert hagyatékátadó végzés alapján nyilvánkönyvi bejegyzés csak az illető hagyatéki bíróság megkeresésére rendelhető el. 133. Perkel jegyzésnek nincsen helye olyan kereset alapján, amely nem a mar létezett és nyilvánkönyvileg is bejegyzett tulajdonjog megóvására irányai, hanem rosszhiszemű nyilvánkönyvi jog szerzése ellenében a tulajdonjognak megítélését czélozza. 4835/P. 1903. sz. Perfeljegyzés. Felperes, mint telekkönyvön kivüli tulajdonos az állítása szerint rosszhiszeműen telekkönyvi tulajdonjogot szerzett alperes ellen, az ennek javára bekebelezett tulajdonjog törlése s a tulajdonjognak az ő javára leendő bekebelezése iránt keresetet indítván, kérelmére az illetékes telekkönyvi hatóság a per folyamatban létét feljegyezni rendelte. A kir. ítélőtábla azonban a kir. Curia által is helyben-