Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 2. szám

43 ingatlanok értéke erejéig vagyonilag felelős, illetve azokat megtéríteni köteles. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta és a felperest keresetével ezúttal elutasította, mert az a jogszabály, hogy a megajándékozott az ajándékozáskor már fenállott tartozásáért az ajádékozott vagyon értékének erejéig felelősséggel tartozik, csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha kimutattatik, hogy a tar­tozás az ajándékozótól végrehajtás utján sem volt behajtható, már pedig a felperes keresetében azt, hogy követelését az alperes atyja ellen már előbb érvényesítette és hogy azt attól vágyontalanságá miatt behajtani nem tudta, nem is állította. A kir. Curia azonban az első bíróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét hagyta helyben az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a felperesnek azt a kereseti állítását, hogy az alperesnek atyja az összes jelentékeny vagyonát a B. alatti átadási szerződéssel az al­peresre ruházta, az alperes kétségbe nem vonta, hanem ezzel szem­ben csak azt állította, hogy a B. alatti okiratba foglalt jogügylet nem ajándékozást, hanem visszterhes szerződést képez ; mihez képest bizonyítottnak veendő volt az, hogy az alperes atyjának nincs olyan vagyona, hogy abból felperes a helyette fedezet hiányában kifizetett adóhátralékra, vagyis a keresetbe vett követelésre nézve kielégítést nyerhetne. 128. Válóperben, ha a felperes keresetével elutasittatik, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő. 3920/p. 1903. sz. Válóperben perköltség. A felperes keresetet indított az alperes ellen házassági kötelék felbontása iránt. Mind a három bíróság a felperest keresetével el­utasította, míg azonban az első bíróság a kir. ítélőtábla által is helybenhagyott Ítéletével a felperest a perköltség megfizetésére köte­lezte, addig a kir. Curia a perköltség tekintetében mind a két alsó bíróság ítéletét megváltoztatta és a perköltséget a felek között köl­csönösen megszüntette azzal az indokolással, hogy a perköltség a felek között fentartott házasságból származtatható érdekközösségre való tekintettel volt kölcsönösen megszüntetendő. 120. Az el Imit férj hagyatékára az özvegyi haszonélve­zeti jog csak a nem vétkes nőt illeti, a nő vétkessége a különélés tekintetében az özvegyi haszonélvezeti jog érvé­nyesítése iráni folyamatba tett perben is bizonyítható. 3764/p. 1908. sz. özvegyi jog. A felperesnő keresetet indított az alperes, mint elhalt férje örököse ellen az elhalt férj hagyatékát tevő ingatlan özvegyi haszon­élvezeti jogának elismerése iránt. A per adatai szerint felperesnő elhalt férjétől köriilbelől 20 éven át különváltan élt és ez alatt az idő alatt 3 gyermeke is született, akik nem az örökhagyóval való házasságból származtak. Mind a három bíróság a felperest kerese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom