Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 2. szám

tével elutasította, mert a törvényes házassági viszonyból eredő jogok, tehát az özvegyi jog1 is a házastársak életközösségében találja alapját és a házastársak különélése tekintetében csak a nem vétkes nőt illeti, a nőnek vétkessége a különélés tekintetében pedig nemcsak a házassági válóperekben, 'hanem az özvegyi jog érvényesítése iránt folyamatba tett perben is bizonyítható, mert továbbá a felperes hagyta el a közös háztartást és az örökhagyótól ennek haláláig különváltan élt, minélfogva a felperes tartozott volna bizonyítani, hogy az együttélést az örökhagyó telte lehetetlenné, de ezt bizonyítani meg -sem kísérelte, már pedig az indokolatlan különélés is a nő vétkességét megállapítja, A kir. Curia még kiemelte, hogy az a körülmény, hogy a felperesnek elhalt férjétől indokolatlan különélése alatt a férj idegen nőkkel élt. a felperes vétkességét meg nem szüntette. Í30. A közadós által harmadik személj tartozásáért elvállalt kezességnél » visszterhet tíz. u vagyoni felelősség képezvén, amelylyel u 'harmadik személy, akiéri u kezesség elv állaltatott, n kezesnek u helyette teljesített fizetésekért tattozik, ez n kezesség nem tekinthető oly visszteher nélküli jogügyletnek, amely n csőd. törv. 28. §. 1. pontja alapján megtámadható. 3803/P. 1903. sz. A közadós által elvállalt kezesség joghatálya. A felperes az aljteres csődtömeggondnok ellen a csődbe bejelentett és a felszámolási tárgyaláson valódinak el nem ismert követelésének valódisága iránt indított keresetet azon az alapon, hogy ezért a szintén csődbejutott egyenes adóstól általa megvett áruk hátralékos vételára fejéhen járó követelésért a közadós kezességet vállalt. A kezesség vállalása a csődnyitást megelőzőleg két éven belül történvén, az alperes csődtömeggondnok a kereset ellen a csőd. törv. 28. §-ának 1. pontja alapján azzal a kifogással élt, hogy a közadós által elvállalt kezesség visszteher nélküli jogügyletet képez. Az elsőbiróság a közadós által elvállalt kezességet a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondotta ki és a felperest keresetével elutasította, mert annak következtében, hogy az egyenes adós ellen csőd nyittatott és hogy az egyenes adósnak vagyoni viszonyai a kezesség vállalásakor is már olyanok voltak, a melyek a felperes követelésének kielégítését és az alperes esetleges visszkereseti igényeinek érvényesítését kétségessé tették, mert továbbá annak következtében, hogy a felperes a kereseti követelését az egyenes adós csődtömege ellen is bejelentette és az a felszámolási tárgyaláson valódinak elismertetett, mihez képest az alperes a csőd. törv. 69. §-ának ama rendelkezésénél fogva, hogy a közadós kezesei azokat a fizetéseket, a melyeket az elvállalt kezesség folytán később kellene teljesíteniük, a csődtömeg ellen csak akkor jelenthetik be. ha a követelést maga a hitelező nem érvényesiti, az egyenes adós csődtömege ellen ama fizetés tekintetében, amelyet az