Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 2. szám

41 3841/P. 1903. sz. Az elront hasznok kttvetelhetéséhez való jog tériedeline, A felperes keresetet indított az elperesek ellen ingatlanok tulajdona, birtoka és elvont haszna iránt. Mind a három bíróság a kereseti ingatlanokra vonatkozólag a felperesnek tulajdon, birtok és elvont haszon iránti jogát megállapította, mert a perben bizonyítást nyert, hogy az alperesek jogelőde a felperes jogelődeinek korábbi tulajdonszerzése után rosszhiszeműen szerezte meg a kereseti ingatlanok tulajdonát és birtokát. Mig azonban az elsőbiróság a felperesnek az elvont hasznokhoz való jogosultságát az alperesek jogelődének a kereset indítását 13 évvel megelőző birtokbalépésről számítva állapította meg, addig a kir. Ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyatott ítéletével a felperesnek az elvont hasznokhoz való jogosultságát csakis a kereset beadása napjától kezdve állapította me.g, mert a felperes és illetve az ő közvetlen jogelődei a per adatai szerint egyáltalán nem voltak gátolva jogaiknak birói utón való érvényesítésében és (Minek daczára az alpereseknek és jogelődüknek a birtoklását az évek hosszú során át eltűrték : ez a mulasztás nem eredményezheti azt. hogy a felperesnek az elvont hasznokhoz való jogosultsága a kereset beadása előtt eltelt 13 évre is megállapittassék, hanem ellenkezőleg az indokolatlan mulasztásnak jogi következménye az. hogy annak tartamára a felperes az elvont hasznokat utólag már nem követelheti. 126. Az akaratnak egyoldalulag történt olynemü kijelentess, a melynél fogva valaki másunk javára végkielégítés ezimén valamely szolgáltatást igér, a mennyiben a másik fél az ígéretet elfogadja, kötelező éviivel bir abban az esetben, ha a/, igéret komolynak és annak előzményeire figyelemmé] indokoltnak tekintendő. 3842/P. 190£ sz. Egyoldalii igéret kötelező ereje. A felperes keresetet indított az alperes (felperes mostoha atyja) ellen 4000 k. iránt. A felperes keresetét az alperes részéről tett és általa elfogadott arra a szóbeli ígéretre alapította, a mely szerint az alperes, a ki a felperesnek egy bizonyos leánnyal tervezett házasságát ellenezte, kijelentette, hogy ha a felperes akarata ellen nősül, a felperesnek összes igényei kielégítéséül csak 4000 koronát ad. A perben kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítást nyert, hogy az alperes ezt az Ígéretet tette és hogy a felperes azt elfogadta, Az pedig, hogy a felperes az alperes által ellenzett házasságot megkötötte, a peres felek között vitás nem volt. Az első és másodbíróság a felperest keresetével elutasították lényegileg azzal az indokolással, hogy a családtag egyikének a másikkal szemben tett olyan nyilatkozatának kötelező erőt tulajdonítani nem lehet, a mely bármilyen körülmény miatt izgatott, illetve felhevült állapotban tétetvén! a kötelem jogéjvényességéhez megkívántató komolyság hijján levőnek jelentkezik és hogy tekintettel az Ígéretnek arra az előz-