Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 2. szám

32 .Mert az ekként egyesített perek mindenikében az egyesítés után is megkülönböztethető és meg is kiilönböztetendö az egyes keresetek, az egyes perek tárgva. A több keresetből, vagy több perből, ha azok — elkülönítés hiányában - perjogi szempontból egy ítéletben nyernek is eldöntést, az egyesítés alapján nem lesz egy kereset s nem lehet egy per. Ezt már az egyesítés módja is kizárja. A külön kereseteket ugyanis a szóbeli tárgyaláson külön elő kell adni : mindenkiben külön jogvita támad s csak azután történik az egyesítés ; inert csak akkor tekinthetők a perek folyamatban levőknek, a mi az idézett törvényszakasz (4.'$. $.) értelmében az egyesítés elrendelésének előfeltétele. Annak, hogy a több egyesített per az egyesítés folytán egy perré össze non olvad; világos bizonyítéka az, hogy abban az esetben, ha az ily egyesitett perek valamelyike végeidöntésre alkalmas, nem részitélet, hanem elkülönített végitélet hozható. Ezt világosnn ekként rendeli az 1898. évi XVIII. t.-cz. 102. §-ának a törvényjavaslatból hiányzó, de az igazságügyi bizottság javaslatára törvénynyé lett 2. bekezdése E tekintetben tehát a törvény lényegeseri eltér a törvényjavaslattól, minélfogva a 4::. §-hoz fűzött miniszteri indokolás, mely szerint az egyesitett perekben is részitélet volt hozható, a törvény magyarázatára és alkalmazására nem a megfelelő utat mutatja. Az igazságügyi bizottság törvénynyé emelt javaslatának az indoka az, hogy 'habár ily esetben az .eljárásnak csak egy része nyer befejezést, de az illető per egész tárgya nyer eldöntést. Részitélel ellenben az idézett törvény 103. §-a értelmében akkor lehet. és a 104. S-a értelmében akkor kell hozni, ha az egy keresetben érvényesített több követelés valamelyike, vagy viszonkereset esetében a kereset vagy a viszonkereset, vagy ezek valamelyikének egyik része felett folyó vita a végeldöntésre alkalmas. Az idézett törvény 103. S-ában tehát egy keresetben érvényesíteti több követelésiül van szó, melyek közül egy fölött, mint az egész kereset része felett részitélet hozandó ; az idézett törvény 102. S-a ellenben több pert említ, melyek közül a végeldöntésre alkalmas perben a bíróság elkülönített végítéletei hoz, melyre a jogorvoslat szempontjából nincs befolyással az, hogy az a per korábban más perrel egyesítve volt. Ezekből világos, hogy egy pernek egyik része részitélettel, több per közül egyik per elkülönített végitélettel nyer eldöntést. Amiből az ellenkezőt kizáróan következik az, hogy a bíróság rendeleté" bol egyesitett több külön per egy pernek nem tekinthető. E döntvény helyességét nem gyengíti az az érv sem, mely szerint nem engedhető meg. hogy példáid az elsőfokú bíróság által egyesitett 41 koronáért és 101 koronáért folyó két perben hozott közös Ítéletnek egyik része ellen felülvizsgálatnak (1893. évi XVIII. t .-cz. 126. §. 2. bekezdés, 108. §. pont), másik része ellen pedig felebbezésnek (idézett törvény 126. §. első bek.) legyen helye. Ez természetes. De ebből nem a több egyesitett per tárgya értékének összesítése, hanem csak az következik, hogy a magasabb értékért folyó per az egyesítés folytán a kisebb értékű pert is magával viszi ahhoz a felebbviteli bírósághoz, mely a nagyobb értékű perben dönteni hivatva van.