Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

182 bizonyítottnak fogadta el, hogy a keresetben megjelölt ingatlant felperes, illetve jogelőde 32 évnél hosszabb ideig birtokolta és hogy eszerint az ingatlan tulajdonjogát a felperes elbirtoklás czimén megszerezte, ezzel szemben az I. r. alperes a helyszínelés alkalmával tévesen lett ingatlan tkvi tulajdonosaként kitüntetve. Miután pedig a kérdéses ingatlan, az I. r. alperes által felvett és az ingatlanra bekeblezett 300 irt kölcsön fejében elárvereztetett és igy felperes az ingatlan tulajdonát és birtokát elvesztvén az I. r. alperes által megkárosittatott, ez az ingatlan egyenértékéül elfogadott árverési vételár összegét, vagyis 1202 K.-t a felperesnek feltétlenül megfizetni tartozik ; II. r. alperes pedig, mivel nem tagadta, hogy I. r. alperes részéről, azután, hogy ennek felperessel szemben kártérítési kötelezettsége beállott, — megajándékoztatott, a megajándékozott pedig az ajándékozónak az ajándékozás idején már fennállott adósságáért az ajándék értéke erejéig vagyoni felelősséggel tartozik, az esetre, ha felperes megítélt követelését az 1. r. alperesen egészben vagy részben behajtani nem tudná, az I. r. alperestől ajándékba kapott ingatlan értéke erejéig köteles az 1202 K.-t felperesnek megfizetni. . I kir. ítélőtábla az elsőbíróság Ítéletét helybenhagyta az abban felhozott indokoknál fogva és azért, mert szintén bizonyítottnak fogadta el azt, hogy a felperes és jogelődei elbirtokolták a szóban forgó ingatlannak tulajdonjogát azzal, hogy ezt az ingatlant o2 évet meghaladó időn át mint sajátjukat szakadatlanul és békésen birtokolták. Az I. r. alperes tehát akkor, amikor az elbirtoklási határidő eltelte után a kérdéses ingatlanra zálogjogot engedett és később ugyanazt az ingatlant leányának el és át is adta, az ingatlannak jogilag tulajdonosa már nem volt s igy az ingatlanra vonatkozó ténykedése jogtalan és rosszhiszemű volt; ezért a befejezett elbirtoklás alapján tulajdonossá vált felperesnek megtéríteni tartozik azt a kárt, melyet okozott az által, hogy az ingatlant jogellenesen megterheltette és elidegenít ette. \ m. kir. Curiti helybenhagyta a másodbiróság ítéletét az abban felhozott és az elsőbiróságtól átvett vonatkozó indokok alapján, de saját, indokolásában annak kiemelésével, hogy a 32 éves biroknál a jogczim kimutatása nem szükséges, mert abirtok mellett a jóhiszeműség jogi védelme állván, e vélelemmel szemben alperesek voltak kötelesek kimutatni, hogy felperesnek s illetve jogelődjeinek a birtoka rosszhiszemű volt, ezt azonban az alperesek nem mutatták ki s igy bizonyítottnak tekintendő, hogy felperes jogelődje birtokának beszámításával a kereseti ingatlan tulajdonát elbirtoklással megszerezte. (Szabadkai kir. törvényszék 6951/p. 1901., szegedi kir. Ítélőtábla 3145/p. 1901., m. kir. Curia 1904. márczius 3-án 1344/p. 1904. sz, a.) 17. A hitelező részéről nz adós ellen a elévülési határidőn belül indított, de a keresetnek az alperes részére nem kézbesithetésc és a felek