Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

175 I. r. felperestől el ne csalják s igy érvényes jogügylei létre nem jött, megállapította továbbá azt is, hogy alperes ellenérték nélkül ígérte az ingatlant a 11. r. felperesre átíratni s az adás-vételi szerződés az alperes és a 11. r. felperes között e czélzat foganatosítása végett köttetett, ezekből pedig önként következik, hogy alperesnek nem volt joga ellenértékül az alperes és a II. r. felperes között létrejött adás-vételi szerződés szerint fizetettnek állított vételárat a maga részére kikötni s hogy ez a kikötés jogalap hiányában hatálytalan és mint ilyen az ellenérték nélkül átruházott házat nem terhelheti. (Szegedi törvényszék 15017. p. 1902., szegedi kir. ítélőtábla 5640. p. 1902,, m. kir. Curia 11)03. évi deczember hó 16. 3045. p. 1903. sz. a.) 9. Legelöclkülönitési perben az ismeretlen igénylők részére kirendelt ügygondnok e minőségében per indításúm jogositvn nincs s az ismert igénylők helyett azoknak az úrbéri eljárás során volt perbeli képviselője is alperesként saját személyében perbe nem vonható. Felperes, mint a cürialista családok vérszerinti leszármazói czimen ismeretlen igénylők részére bíróilag kirendelt ügygondnok, a cürialista családok vérszerinti leszármazói czimen ismert igénylők jogi képviselője, mint alperes ellen, bíróilag közös birtokba adott ingatlanok kezelési mód jának megállapítása iránt rendes pert indított. A kir. törvényszék felperest keresetével elutasította, mert az az alperes ügyvédet saját személyében és nem az általa ismert igénylőket vonta perbe. A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az úrbéri bíróság által a cürialista családok vérszerinti leszármazóinak jutott ingatlanok felperesnek, mint ügygondnoknak, alperesnek pedig mint az ismert vérszerinti leszármazók képviselőjének közös birtokukba adatván, mint társkezelők közt a közös kezelés alatt álló vagyon kezelése körül felmerült vitás kérdések külön perben bírói eldöntés tárgyává nem tehetők, ennélfogva az ingatlanok vitássá vált mikénti kezelésének megállapítása végett a per megindításának helye nem volt. A m. kir. Curia helyben hagyta a kir. Ítélőtábla ítéletét azért, mert felperes, mint a legelőelkülönitési perben az ismeretlen igénylők részére kirendelt ügygondnok e minőségben per indítására jogosítva nincs és mert a kereset a curialisták vagyoni érdekeit érintvén, ennek tárgyalására az ismert igénylők helyett helytelenül lett azok volt perbeli képviselője saját személyében perbe vonva. (Szabadkai kir. törvényszék 9401. p. 1902., szegedi kir. Ítélőtábla 4453. p. 1902., m. kir. Curia 1903. deczember 1. 343. sz. a.) lu. Ha örökösödés jogezimén hagyaték átadó végzés alapján több örököstárs tulajdonát képező ingatlanra a kiskorú tulajdonostársak nagykorúvá váltáig a tényleges osztály biztositása végett az elidegenítési és mc" terhelési tilalom van feljegyezve, — a többi nagykorú tulajdonostárs juüdékára a végrehajtási zálogjog bekebelezése meg nem engedhető.