Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

176 Több tulajdonostársnak örökösödés jogözimén osztatlan közös tulajdonát képező ingatlanából a nagykorú tul tjdonostársak egyiké­nek jutalékára nézve a végrehajtási zálogjognak bekebeleeése végett a végrehajtást rendelő bíróságtól megkeresés érkezvén az illetékes kir. törvényszék mint tlkvi hatósághoz, ez annak teljesítését megtagadta abból az okból, mert az ingatlanra két kiskorú társ­tulajdonos nagykorúvá váltáig a tulajdonjog bekebelezésének alap­jául szolgáló hagyaték átadó végzés alapján a tulajdonjogi bejegy­zéssel egyidejűleg a megterhelési tilalom van feljegyezve, aminek folytán a végrehajtás utjáni megterheltetés sem eszközölhető. A kír. ítélőtábla az első biróság végzésének megváltoztatá­sával a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresésnek helyt adott, mert az a körülmény, hogy a megkeresésben emiitett ingatlanra nézve két kiskorú tulajdonostárs nagykorúvá váltáig a megterhelési tilalom van feljegyezve, tekintve, hogy a megterhelési tilalom nem harmadik személynek, vagy az átruházónak, hanem a társtulajdonosok érdekében jegyeztetett fel és igy a kir. Curia 74. sz. döntvényében körülirt eset fön nem forog, a végrehajtási zálog­jog bekebelezésének akadályául nem szolgálhat. A kir. Curia azonban a másodbiróság végzésének megvál­toztatásával az elsőbiróság végzését hagyta helyben indokolásánál fogva és azért, mert az elidegenitési és terhelési tilalom ahagyatéki biróság végzése alapján a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg a kiskorúak nagykorúvá váltáig a tulajdonostársak, tehát a végrehaj­tást szenvedővel szemben harmadik személyek igénye : a tényleges osztály biztosítása végett jegyeztetvén fel, az elsű biróság a kir. Curia 74. sz. döntvénye értelmében a végrehajtási zálogjog bejegy­zését helyesen tagadta meg. (Szegedi kir. törvényszék, mint tlkvi hatóság 5034. tkvi 1903., szegedi kir. ítélőtábla 3194. p. 1903., m. kir. Curia 1904. január 21. 8260. p. 1903. sz. 11. Az ingatlanra bekebelezett jelzálogi követelésnek a sorrendből való kihagyása iránt indított kereset, amennyiben a bejegyzés hatályosságát érinti, a perben álló felekre nézve jogi jelentőségét illetőleg azonos tekintet alá esik a zálogjog törlését tárgyazó keresettel s igy a perindí­tás joghatályára nézve is a 94T,'1888. I. M. E. sz. rendelet az irányadó. Felperes javára a perben nem álló személy ingatlanára zálog­jog volt bekebelezve. Ugyan erre az ingatlanra I. r. alperes javára a felperes követelését megelőző rangsorban szintén zálogjog, a II. r. alperes javára pedig az I. r. alperes zálogjogára alzálogjog volt bekebelezve. Az ingatlan elárvereztetvén, felperes az I. és II. r. alperesek követelését a sorrendi tárgyaláskor kifogásolta, minek következtében felperes az alperesekkel szemben perre utasíttatott. Ez alapon felperes keresetet indított az alperesek ellen követelé­süknek a sorrendből való kihagyása iránt azon az alapon, hogy az I. r. alperes követelése nem valódi, színlelt jogügyleten alapszik, mert az ingatlan tulajdonosa férje az I. r. alperesnek s a zálogjog

Next

/
Oldalképek
Tartalom