Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

174 8. .1 színleges adás-vevési szerződés alapján nz ingatlanra vételár hátralék fejében bekebelezett zálogjog hatálytalan. Az utóbb gyengeelméjűség miatt gondnokság alá helyezett fel­peresnő között, még gondnokság- alá helyeztetése előtt, egyfelől és másfelől az ő*férjének nővére az alperes között oly szerződés lett kiállítva, a melynek tartalma szerint a felperesnő mint eladó, az alperes mint vevő nevére irattá át ingatlanát szerződésileg megha­tározott vételárért, s a vételárból a szerződés szerint egy részt kész­pénzben kifizetett a vevő, a hátralék pedig az eladott ingatlanra bekebelezett zálogjog által biztosíttatott. Ezt az ingatlant később okiratszerüen ismét az alperes eladta a felperes férjének ugyanany­nyi vételárért s a szerződés szerint az ujabb vevő az I. rendű fel­peres javára bekebelezett követelés kifizetését magára vállalta, a többi vételár kifizetését pedig az által biztosította, hogy annak ere­jéig az ingatlanra a zálogjog alperes javára bekebeleztetett. Ennek az alperes javára bekebelezett zálogjognak a törlése s jár. iránti indítottak keresetet mint felperesnek az első eladó (a gondnokság alatt álló nő) és ennek férje a második vevő és a zálogjog törlé­sét azon az alapon kérték, mivel alperes az ingatlan átírásakor tényleg ellenértéket nem adott, hanem az ingatlannak első ízben, cz 1. r. felperes részéről történt eladása s az alperes nevére irása asak azért történt, hogy az ingatlan idegenek által a gyengeelméjű I. r. felperestől el ne vonassék és az alperes azért íratta ismét át az ingatlant az ő eladója férje a II. r. felperes nevére, hogy ily módon az ingatlan ismét visszaadassék a felperesnek, tehát mind a két adás-vevési jogügylet színleges lévén, az alperes javára • a vételár hátralék erejéig bekebelezett zálogjog is érvénytelen. A két alsófoku bíróság felpereseket keresetükkel elutasította s az első bíróság a kir. ítélőtábla által is elfogadtatott indokolásá­ban kimondotta, hogy a zálogjogilag biztosított követelés ellenértéke annak, hogy alperes a tulajdonát elveszítette s így ha az alperes mint eladó s felperes férje mint vevő közt létrejött szerződés érvénytelen lenne, azt nem egy részében, hanem csak egész terje­delmében s akként lehetne érvényt9leniteni, hogy az előbbi állapot visszaállításával a tulajdonjog alperes javára bekebeleztessék, ezt pedig maguk a felperesek sem kívánták, az I. r. felperes mint eladó s alperes mint vevő közt létrejött szerződésre alapított kifo­gás pedig ebben a perben el nem bírálható, mert e szerződés sze­rint alperes csalt tulajdont kapott, ez pedig megtámadva nincs, a zálogjog az alperes mint eladó és I. r. felperesnek a férje a II. r. felperes mint vevő közt létrejött szerződésben engedélyeztetett, ez a zálogjog pedig a szerzett tulajdonjognak az ellenértéke. A kir. Curia azonban mindkét alsó fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetnek helyt adott, mert bizonyítottnak fogadta el, hogy alperes felperesnek az ingatlanáért vételárat nem fizetett, hanem az ingatlan csak azért íratott az I. r. felperes által az alperes nevére, hogy az ingatlant idegenek a gyengeelméjű

Next

/
Oldalképek
Tartalom