Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

123 katasztertől teljesen függetlenül saját elvei szerint kell eljárnia. Már pedig a telekkönyvnek a telekkönyvi testek alakítására, megjelölésére, valamint a birtokrészletek sorszámozására nézve megvannak a maga szabályai, melyektől elveinek feladása, a közhitel megingatása nélkiU el nem térhet. Telekkönyvi szempontból tehát semmi szin alatt sem szabad azt megengedni, hogy a természetben egy darabot képező föld csak azért, mert a kataszter az ö saját külön czéljai szerint annak nem egy, hanem több helyrajzi számot adott, az uj betétben nem szintén csuk egy. hanem a kataszteri helyrajzi számoknak megfelelő sorszámokkal láttassék el. Telekkönyvi szempontból helyesen csak igy lehet a szóban levő A. -}1. sorsz. (1200—120.!.) hrsz. ingatlant a tlkvi uj betétben felvenni: 1. sors/.. (3425—3428.) hrsz. szöllö, szánt*), rét és legelő. Minderre azonban azt feleli a kataszter embere, hogy okoskodásom meg nem áll; mert hiszen ott van a kataszteri pontos fölmérés, a térkép megmutat, a földkönyv és birtokivek pedig kitüntetnek mivelés-nemek szerint minden darabocska földrészletet, térfogat szerint pontosan meghatározva. Vegyük például, hogy a már emiitett A. -+• 1. sorsz. (1200—1203.) hrsz. tlkvi testnek a természetben és a kataszteri térképen ez az alakja akkor, midőn a betétszerkesztéshez fogni kell. 1 Legelő 3428. Szöllö \ 3425. \ Szántó Rét 3426. 3427. A kataszteri pontos felmérés alapján a kataszteri munkálatban a szöllö térfogata például 5 hold 800 CJ-öl, a szántóé 1245 D-öl, a rété 800 C3-Ö1 és a legelőé 2 hold. Vájjon — kiált fel a kataszteri férfiú — nem négy különálló darab föld, tehát nem négy önálló birtokrészlet-e ez itt, ugy a kataszteri térképen, mint a természetben ? ! Hát kell itt vázrajz ahhoz, hogy annak a tlkvi testnek, ugy alak mint térfogat szerint, külön meghatározott szöllö, szántó, rét vagy legelő részlete lejegyeztessék ? Bizony kell. Mert az az alak és térfogat szerint a kataszteri térképen és munkálatban külön meghatározott szöllö, szántó, rét és legelő csupán csak részei annak a birtoktestnek, mi fölött tulajdonosa teljesen szabadon rendelkezik és a melyet kénye-kedve szerint használ és megmunkál. Ebből a nem korlátolható, független szabad akaratból pedig az következik, hogy annak a birtoktestnek csak külső határai és csak összterülete maradnak állandók és váltó-