Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

122 az adókataszteri munkálatban felosztva van. Minden ilyen külön helyrajzi számú részlet a telekkönyvi betét A. lapjára, külön sorszám alatt vezetendő be . . ." Tegyük fel, hogy az A. + 1. sorsz. (1200—1203.) hrszámu szöllő, rét és legeiöböl álló birtokrészietet a földadó kataszteri munkálatban a betétszerkesztö már igy fogja találni: 3425. szöllő. 3426. szántó. 3427. rét. 3428. legelő. Az utasitás 3-ik §-ának 4-ik pontjában foglalt szabálynál fogva ezen, a természetben csak egy darabot és a telekjegyzőkönyvben is csak egyetlenegy birtokrészietet képező ingatlan a tlkvi betétben igy lesz felvéve : I. 1. sorsz. 3425. hrsz. szöllő. 2. „ 3426. „ szántó. 3. , 3427. „ rét. 4. „ 3428. , legelő. El fogja-e valaki binni, hogy ez, a betétben A. I. 1—4. sorszám alatt foglalt tlkvi jószágtest a természetben egy darab ? ! Vájjon mindenki, aki az új betétet megtekinti, nem azt fogja-e gondolni, hogy ott négy darab föld van. Ezt látva, kinek is jutna eszébe, hogy itt abban az esetben, ha például a 2. sorsz. 3426. hrsz. szántót megveszi, vázrajzot is kell csináltatnia a szerződés mellett ? ! Es ebben rejlik a veszedelem. Itt tűnik ki az emiitett utasitás 3-ik §-a 4-ik pontja rendelkezésének káros volta, mely, ha meg nem változtatják, temérdek bonyodalom és zavar szülőanyja fog lenni s tönkre fogja tenni az új betétek hitelét. Mert a telekkönyvi szabályok szerint ezt a betétben A. I. 1—4. sorszám alatt foglalt ingatlant csakugyan négy birtokrészletnek, tehát négy darab földnek kell tekinteni, mivel az a körülmény, hogy mind a négy helyrajzi számnak külön sorszáma van, minden kétséget kizáró módon azt mutatja, hogy azok mindegyike önálló birtokrészlet, tehát a természetben is külön darab. Ennélfogva ugy a betétet megtekintő feleknek, mint a bírónak és telekkönyvvezetönek eszök ágában sem lehet azt föltenni, hogy a betétben levő négy részlet a természetben is nem négy, hanem csak egy darab föld és hogy e szerint lejegyzés esetében vázrajzot is kellene bemutatni. Megcsinálják tehát a felek a szerződést vázrajz nélkül, a biró elrendeli, a telekkönyvvezető pedig foganatosítja a lejegyzést ; s csak később fog kipattanni, hogy bizony hiba van a kréta körül s kész a bonyodalom, esetleg a per. A telekkönyv nem rendelheti magát alá a kataszternek. A kataszter pedig nem követelheti, hogy a telekkönyv feladja egyéni sajátságát s teljesen olvadjon be a kataszterbe. Az a sokat hangoztatott összhang telekkönyv és kataszter között csak odáig terjedhet, hogy a telekkönyv az uj betétben a részleteknek helyrajzi számait, azok mivelési ág és helyi fekvésük szerinti megjelölését, a térfogatot és tisztajövedelmet a kataszterből vegye át. De egyebekben a telekkönyvnek a