Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

103 lapocskámnak olvasói kedvéért — akiknek legnagyobb része nem telekkönyvi szakember — minél népszerűbben és minél könnyebben érthető módon (habár talán nem is fog sikerülni kézzelfogható érveket felhoznom) adjam elő én is mindazt, amit szükségesnek tartok arra nézve, hogy nem szakértő olvasóim is megértsék a kérdést. Magyarország jogászközönségét pedig tiszteletteljesen felkérem : legyenek kegyesek e szerény czikket becses figyelmükre méltatni és bölcs megfontolással afelől ítélni, hogy melyikünk felfogása a helytelen és törvénytelen ? A telekkönyvi jószág (tlkvi test, tlkvi jószágtest, vagy tlkvi birtoktest mind ugyanazt jelenti) fogalmát és jogi természetét az 1853. évi ápril 8-iki rendelet 11—14. §-ai és a 27. §. g) pontjából, az 1854. évi július 23-iki rend. 59., 63., 79. §-aiból, az 1867. évi nov. 8-iki rend. 5., 8., 9. §-aiból és az 1870. évi január 17-ikirend. 13., 14. §-aiból határozhatjuk meg. A telekkönyvi (estek atkotásáról és megjelöléséről pedig szólanak az 1853. évi ápril 8-iki rend. L4—19. §§. és a 27. §. c) és d) pontjai, továbbá az 1853. évi szept. 16-iki rend. 18., 20—30., 48. §-ai, az 1854. évi jul. 26-iki rend. 34—44. és 52—68. §-ai. az 1855. febr. 26-iki rend. 11. és 32. §-ai, az 1867. évi nov. 8-iki rend. 8. és 9. §-ai, az ugyanakkor kiadott Utasitás 37—40. §-ai és az 1870. évi január 17-iki rend. 5—7. §-ai. Legyen szabad ezekből, a később elmondandók könnyebb inegérthetése végett, szó szerint idéznem a következő rendelkezéseket. Az 1853. évi ápril 8-iki rendeletből: B) A telekkönyvi jószág fogalma és jogi természete. 11. §. Több fekvő jószágok (földek összlete), melyekre nézve közösen; valamint minden egyes fekvő jószág, melyre nézve külön csak egy telekkönyvi levél (egy lap —folinm) nyitandó, tollát csak egy telekkönyvi jegyzőkönyv felveendő, egy telekkönyvi jószágot képez. 12. §. Minden telekkönyvi jószág jogi viszonylatban egy egésznek tekintendő. a) Ennélfogva ugyanazon egy telekkönyvi jegyzőkönyvben csupán egy oly birtok jegyeztethetik be, mely vagy egy személynek egyedül, vagy több személyeknek ugyan, de természetileg osztatlan tulajdona. b) Ha az egy telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatandó tulajdonostársak arányai már meghatározvák, azaz, ha azok a fekvő jószágot bizonyos hányadrészek (partes aliquotea, az egészre vonatkozólag kifejezett részletek) szerint, p. o. felében, egy- vagy kétharmadában stb. birják: mindegyik tulajdonostársnál az őt illető hányadrész kifejezendő. c) Épen úgy valamely már bejegyzett telekkönyvi jószág birtokábani változásoknál a tulajdon az ívj szerző számára ugyanazon telekkönyvi jegyző-