Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 6. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 1. r.

90 hogy közte és felperes között adásvétel nem jött létre, az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződés alapján szerzett tulajdonjoga a szerződésnek most megjelölt valótlansága ellenére is fentartható. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint peres felek és felperes ágyasa közt létrejött megegyezés értel­mében a szerződést avégből állították ki, illetve az abban megjelölt ingatlanokat a felperes avégből ruházta át az alperesre, hogyha felperest az ágyasa elhagyná, illetve elhagyni kénytelen volna, alperes a felperes ágyasát segélyben részesítse, a felperes elhalálozása után pedig alperes a felperes ágyasát egészen eltartsa és hogy ez átruházás folytán felperes vagyona annak oldalrokonaitól elvonassék és minthogy a szerződésnek ilyen alapja a közerkölcsiségbe ütközik és így jogvéde_ lemben nem részesülhetvén, a tulajdonjognak megszerzésére és fentartására nem alkalmas, felperes keresete tehát jogosultnak tekintendő. A kir. Curia a kir. ítélő­tábla ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben, mert fel­peres az alperes javára bekeblezeü tulajdonjogot keresetében nem azért kérte törüitetni, mivel az annak alapjául szolgál:) jogügylet közerkölcsiségbe ütközik, hanem azért, mivel az súlyos betegsége okozta öntudatlan állapotban jött létre s mivel a szerződés tartalma valótlan, úgyde a szerződés létrejötte és aláírására vonatkozó felperesi állitás a tanuk vallomásával megczáfoltatott, a tulajdonjog átruházásának jogczimét illetőleg pedig igaz ugyan, hogy a szerződő felek akarata nem adásvételi jogügylet létesítésére irányult, de az a felek szóbeli megállapodá­sához képest felperes beleegyezésével avégből köttetett, hogy a felperes ágyasának a jövője biztosítva legyen, ez a jogügylet azonban a szerződő felek valódi akaratának megfelelőleg mint ajándékozás fennállhat és abból az okból, mivel felperes ágyasa, kinek érdekében a szerződés köttetett, felperessel vadházasságban él, hatálytalannak nem mondható ki és pedig annál kevésbé, mert a közer­kölcsiségbe ütköző szerződés csak akkor nem részesülhet jogvédelemben, midőn abból valaki jogokat még csak érvényesíteni akar, de a már érvényesített szer­zőlés abból az okból, hogy annak alapja közerkölcsiségbe ütközik, az átruházó által nem hatálytalanítható. 53. Az egyenesadós ellen már bíróilag megítélt kamat is elévül három év alatt a követeléssel jelzálogilag terhelt ingatlan tulajdonosával szemben. 1435/P. 1903. sz. Felperes a jelzálogul szolgáló ingatlanból leendő kielégí­tés tűrése iránt indított keresetet alperesek mint a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosai ellen, az egyenes adós ellen már megítélt tőke, három évnél régibb kamat és perköltség erejéig. Alperesek a három évnél régibb kamat ellen elévülési kifogást is tettek, azonban ugy az első, mint a másodfokú bíróság attól az időponttól kezdve ítélte meg a kamatot, amely időponttól kezdve az az egyenes adós ellen megitéltetett s a kir. Ítélőtábla ezt azzal indokolta, hogy a kir. Curiá­nak 62. sz. polgári döntvénye szerint az 1883 : XXV. t. cz. 19. §-ának a kama­tok elévülésére vonatkozó rendelkezése a bíróilag megítélt kamatra nem alkalmaz­ható. A kir. Curia mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részbeni megváltozta­tásával a kamatot csak a kereset beadását megelőző három évre ítélte me°' s

Next

/
Oldalképek
Tartalom