Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 6. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 1. r.

91 Íteletének indokolásában kimondotta, hogy felperes javára a behajtás alatt álló követelés erejéig a kielégítési végrehajtás elrendeltetett s a jelzálogul szolgáló ingatlanra bekebelezett zálogjogra vonatkozóan a végrehajtási jog fel is jegyeztetett ugyan ; minthogy azonban azok a birói határozatok, amelyek alapján mindez eszközöltetett, olyan peres eljárásból kifolyóan hozattak meg, amely per nem az alperesek, mint az ingatlan jelenlegi tulajdonosai, hanem kizáróan a közvetlen adós ellen folytattatott, azok által tehát bizonyítottnak veendő ugyan alperesekkel szemben a követelés valódisága és mennyisége, azok hatálya azonban nem terjed ki a követelés járulékaira, jelesen a tőke kamatjára, az adott esetben azért sem, mivel a felperes javára feljegyzett végrehajtási jog utóbb, mint alperesekkel szemben teljesen hatálytalan, kitöröltetett abból az okból, mivel felperes ezt a nyilvánkönyvi jogot már az alperesek javára elrendelt tulajdoni zárlat feljegyzése után szerezte meg : ezeknél fogva az 1883 : XXV. t. cz. 19. §-a alapján az alperesek részéről a kamat tekintetében emelt elévülési kifogásnak hely adandó. 54. Ideiglenes adásvevési szerződés végérvényessé és a felekre egyaránt kötelezővé válik a vevő felettes hatóságának kifejezett jóváhagyása nélkül és annak daczára, hogy az eladó egy évi határidő alatt az ingatlan tulajdonjogának tehermentes átíratására alkalmas szerződést a vevőnek át nem adott, ha a vevő az ingatlant az elahískor azonnal birtokba véve és saját czéljaira használva, a fenforgó körülményekből felettes hatóságának jóváhagyása okszerűen következtethető és ha az eladó a maga részéről a szerződést teljesíteni, vagyis az ingatlan tulajdonjogának átíratására alkalmas szerződés kiállítására késznek nyilatkozott. 1787/P. 1903. sz. Felperes keresetet indított az alperes gör. kel. román hitközség ellen ez utóbbinak ideiglenes adásvevési szerződéssel eladott és az eladáskor a felperesnek nevén csak s/io részben álló háznak és tartozékainak hátralékos vételára iránt. A kereset indításakor azonban a kérdéses ingatlan máiegészen a felperes nevén állolt és a felperes keresetében az ingatlan tulajdonjogának átíratására alkalmas szerződést az alperes javára kiállítani késznek nyilatkozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte azon az alapon, hogy az ideiglenes adásvevési szerződést felettes hatósága jóvá nem hagyta és hogy a szerződésvégleges megkötésének szóbelileg kikötött feltétele az volt, hogy a felperes egy évi határidő alatt az ingatlan tehermentes átíratására alkalmas szerződést köteles kiállítani, a felperes azonban ennek a feltételnek eleget nem tett, a minek következtében az ügylettől való elállását ki is jelentette. Az clsöbiróság az alperes védekezését magáévá téve, a felperest keresetével elutasította. A kir. Ítélőtábla a harmadbiróság által is helybenhagyott ítéletével az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett az alperest a kérdéses ingatlan tulajdonjogának az alperes nevére tehermentes átíratására alkalmas szerződés átadása ellenében a kereseti hátralékos vételárban és jár.-ban elmarasztalta, mert az alperes a kérdéses házat és tartozékait az eladáskor azonnal birtokba vette, azt iskolává berendezte és erre a czélra éveken át használta, amiből okszerűen következtethető az isj hogy az alperes felettes hatósága a kérdéses adásvételi ügyletről az alperes kötelességszerű jelentése folytán tudomást szerzett és hogy azt a maga részéről is jogérvényesnek elfogadta, miután az alperes nem is állította, hogy felettes hatósága őt a kérdéses ingatlannak iskolául való használatától eltiltotta volna. Ezekkel szemben az alperesnek az a kifogása, hogy felettes hatósága az ideiglenes adás-