Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

74 XXXI. t.-cz. 96. §-a alapján az Ítéleteket az illetékes gyámhatósághoz áttétetni rendelte; mert a perben elegendő bizonyítékot nem talált arra nézve, hogy az alapon a bíróság e kérdésben intézkedhetett volna. 33. A házasság tartama alatt született, de a bíróság által törvénytelennek kimondott gyermekek elhelyezése iránti intézkedés nem a biróság, hanem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. 1167/P. 1903. sz. Válóperben az elsőbiróság a kir. ítélőtábla által is helybenhagyott ítéletével a törvénytelennek kimondott gyermekek elhelyezésére nézve akként intézkedett, hogy azoknak a tartási kötelezettségét a természetes anyára bízta. A kir. Curia azonban e tekintetben mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatta és a törvénytelen gyermekek elhelyezése és tartása iránti intézkedést a gyámhatóságra bizta. 34. Aki gyámi minőségben eljár, mulasztásával a kiskorúaknak ok.zott károsodásért vagyonikig felelős, habár az, hogy kifejezetten gyámul kirendeltetett, a perben beigazolható nem is volt. 1174/P. 1903. sz. Felperesek keresetet indítottak az alperes ellen 1400 fit tőke és jár. iránt azon az alapon, mert alperes jogelődje mint a felpereseknek gyámja, a kiskorúaknak vagyonát a kiskorúságuk tartama alatt gyümölcsözőleg elhelyezvén, a kiskorúaknak követelése az adóstól, annak vagyontalansága folytán behajtható nem volt s az alperes jogelődje mint gyám elmulasztotta a kiskorúak vagyonát biztosítani, minélfogva az alperes jogelődje mulasztásából eredő kárért örökrésze erejéig felelős. Alperes tagadásba vette, hogy jogelődje felpereseknek gyámja lett volna. Az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította, mert az árvaszéki iratok fel nem találtatván, beszerezhetők nem voltak s igy alperes jogelődjének gyámi kirendeltsége sem közokirattal, sem más módon bizonyítva nem lett, mert továbbá a felperesek által szolgáltatott ama bizonyítékból, hogy a felperesek ügyében egy okmányt tanú minőségében aláirt és a neve mellé azt irta „mint gyám" és azon árvaszéki végzésből, melyből kitűnik, hogy alperes jogelődje a felperesek érdekében az árvaszékhez beadott kérvényben magát gyámnak nevezte, még bizonyítva nem látta azt, hogy alperes jogelődje felpereseknek gyámja lett volna, annál kevésbé, mert a felpereseknek akkor még anyjuk is életben volt s igy az képviselte felpereseket mint t. és t. gyám. A kir. Ítélőtábla azonban a m. kir. Curia által is helybenhagyott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, alperest az öröklött vagyon értékének megfelelően a kereset egy részében és a perköltségekben marasztalta, mert abból a körülményből, hogy a felperesek, mint akkor még kiskorúak érdekében készült okmányt, mint gyám irta alá, továbbá, hogy ugyanezen okiratra vezetett feljegy' xések szerint az 1900 frt után, mint gyám kamatot és toke-részletet is vett fel és hogy a csatolt árvaszéki végzés szerint az árvaszékhez ezen követelés behajtása tárgyában gyámi minőségének kitüntetése mellett a felperesek érdekében kérvényt nyújtott be, bizonyítva látta azt, hogy alperes jogelődje felperesek kereseti követelése tekintetében gyámi minőségben járt el, mint ilyennek pedig kötelességében állott a kiskorúak vagyonát kellő biztosíték ellenében gyümölcsözőleg elhelyezni, ennek a kötelezettségnek azonban eleget nem tett, ez eredményezte azt, hogy felpe. rések a készpénzzé tett vagyonuk túlnyomó részétől elestek. A gyámnak tehát ezen mulasztása alapján támadt felpereseknek a kereseti joguk alperes ellen. 35. Az örökrész iránti kereseti jog,az örökrészről történt lemondás ellenében járó Összeg iránti kereseti jogot is magában foglalja.