Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

70 engedményező javára az ingatlan jutalék vevője ellen a vételárhátralék erejéig bekebelezett zálogjog törlendő ; s a törlés csupán abból az okból nem volt telek ­könyvileg foganatosítható, mivel a zálogjogot időközben engedmény utján a végre­hajtató szerezte meg. Az elsöbiróság a tulajdonjog arányát a végrehajtató kérelméhez képest állapította meg, mert az egész ingatlannak jelenlegi telekkönyvi tulajdonosa az engedményezés és végrehajtási jog feljegyzése után szerzett a telekkönyvben tulaj­donjogot s a zálogjog és a végrehajtási jog feljegyzése tényleg a telekkönyvben nem törültetett. A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával a tulajdonjogi arány megállapítását mellőzte, mert jogerős ítélet alapján a kizárólagos tulajdonjog a jelenlegi telekkönyvi tulajdonos javára kebeleztetett be s ez a telekkönyvi állapot jelenleg is fennáll, a tulajdonjogi arány megállapításának szük­sége tehát fenn nem forog. A kir. Curia a kir. Ítélőtábla ítéletét helybenhagyta indokainál fogva és azért, mert jogerős Ítéletekkel meg van állapítva, hogy az engedményezőt illetve vétel utjáni jogutódját, aki ellen az engedményezett zálogjog be van kebelezve s ebből folyólag ennek örökösét, a végrehajtást szenvedőt a végrehajtás tárgyát képező ingatlanságból mi sem illeti meg, — s minthogy az az egyezség, amelynek alapján az egész ingatlan tulajdonjoga a jelenlegi tkvi tulajdonos javára megítéltetett, korábban jött létre, mint az az adás-vevési szer­ződés, melynek alapján a végrehajtató jogelődje javára a vevő ellen a vételár­hátralék erejéig a zálogjog bekebeleztetett, — minthogy továbbá a végrehajtató erre a követelésre engedmény utján szerzett tulajdonjogot és pedig a jelenlegi tkvi tulajdonos által a zálogjog törlése iránt folyamatba tett per megindítása után, ennélfogva tekintettel arra, hogy a végrehajtató, mint engedményes, az enged­ményezőnél több joggal nem birhat s így a végrehajtató zálogjogának a hatálya a jelenlegi tlkvi tulajdonos javára az egyezség alapján megítélt ingatlanra ki nem terjed, a végrehajtató jogsérelemről nem panaszkodhatik amiatt, hogy a jelenlegi tlkvi tulajdonos és volt tulajdonostársai között az eredetileg fennállott tulajdoni arány megállapítása mellőztetett. 24. Telekkönyvön kívüli tulajdonos a végr. törvény 168. §-a alapján a jóhiszemű végrehajtató ellen sikerrel keresetet nem indíthat. 778/P. 1903. sz. Felperesek azon az alapon indítottak keresetet az alperes ellen ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt, mivel azt az ingatlant, amelyre az alperes végrehajtás utján zálogjogot szerzett, már a helyszíneléskor az ő jogelődjük birtokolta s azóta is folyton az ő jogelődjük, illetve ők birtokolták és használták és az csak téves helyszínelés folytán íratott a végrehajtást szen­vedők nevére. Az elsöbiróság a kereseti tényállításokat bizonyítottaknak fogadván el, a keresetnek helyt adott, a perköltséget azonban a peres felek között kölcsö­nösen megszüntette, mert az alperes jóhiszeműen vezetett végrehajtást az ingat­lanra. A kir. ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyott ítéletével az első­bíróság Ítéletét megváltoztatta s a felpereseket keresetükkel elutasította, mert a kir. Curia 55-ik számú polgári döntvénye szerint nyilvánkönyvön kivüli tulajdonos az 1881: LX. tcz. 168. §-ában szabályozott keresetet sikerrel csak akkor indít­hatja meg, ha végrehajtató rosszhiszeműségét bizonyítja, a felperesek pedig beis­merik a végrehajtató alperes jóhiszeműségét. 25. Sommás perben hozott ítélet hiteles másolata alapján bekebelezésnek helye nincsen. 1023/P. 1903. sz. Az elsöbiróság sommás perben hozott Ítélet hiteles má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom