Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

71 solata alapján a zálogjog bekebelezése iránt kérelemnek helyt adott. A kir. ítélő­tábla az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a bekebelezés iránti kérelmet elutasította, mert a tkvi rndts 67. §-a értelmében a telekjegyzőkönyvekbe bekebe­lezések vagy előjegyzések csak eredeti okiratok alapján történhetnek, a sommás perben hozott itélet hiteles másolata pedig ilyen eredeti okiratnak, vagy az eredetit pótló kiadmánynak annál kevésbé tekinthető, mert a S. E. T. 120. és 170. §§-ai, valamint a sommás ügyv. szab. 60. és 83. §§-ai szerint a sommás eljárás alapján hozott ítéletek az érdekelt fél kívánatára az eredeti közokiratnak megfelelő és azt pótló kiadmányban is kiadatnak. A kir. Curia a másodbiróság végzését helyben­hagyta indokainál fogva és azért, mert a szóban levő esetben a tlkvi rndts 125. §-ának az eredeti okirat beszerzésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható. 26. A per folyama alatt elhalt felpereseknek perben meghatalmazott ügyvédje köteles a perben szükséges további lépéseket megtenni. 935/P- 1903. sz. A felperesek az általuk ingatlan tulajdonjoga iránt indított per folyama alatt elhalálozván, az alperesek — akik az elhalt felpereseknek örö­kösei — kérték ebből az okból a pert megszüntetni. Az elsőbiróság marasztaló Ítéletét mindkét felsőbbfoku bíróság helybenhagyta s a kir. itélőtőtábla a kir. Curia által is elfogadott indokolásban kimondotta, hogy annak a körülménynek az alapján, hogy a felperesek a per folyama alatt meghaltak, a per azért nem szüntethető meg, mert a felperesi ügyvéd kérelmére a perben szükséges további lépések megtétele a többi örökös érdekében nem mellőzhető, mivel ezek az örö­kösök a per megszüntetése iránt kérelmet elő nem terjesztettek, sem pedig a fel­peresi ügyvédtől a megbízást vissza nem vonták. 27. Kötvényben kikötött ügyvédi jutalomdíj a per szünetelése esetén nem követelhető. 703/P. 1903. sz. A felperes által ügyvédi dij megfizetése iránt indított perben alperesek a dijkötvényileg kikötött ügyvédi jutalomdíj leszállítását kérték az ügyv. rndts 55. §-ának a) pontja alapján abból az okból, mivel előre nem látott körülmények folytán létrejött egyezség következtében a felperes általi kép­viseletük megszűnt s az a per, amelyben teljesítendő munkáért a dijkötvényt kiál­lították, szünetel. Az elsőbiróság az egész kikötött jutalomdijat megítélte, mert a bíróságon kivül létrejött egyezség az alperes által hivatkozott törvényszakaszban emiitett, előre nem látott véletlen eseménynek nem tekinthető. A kir. ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta s a jutalomdíj megítélését mellőzte, mert alperesek a dijkötvényben a per befe­jeztével kötelezték magukat a jutalomdíj megfizetésére, már pedig a per szünete­lőnek mondatott ki és igy befejezve nincs, tehát alperesek fizetési kötelezettsége sem állott be. 28. Ha az örököstársak a hagyatéki ingatlanokra nézve szóbeli egyez­séggel megosztoztak és ezután egyiknek az illetősége az örökhagyó tartozásaiért elárvereztetik, ez az örököstárs a másik örököstől nem követelheti az ingatlanok újból való osztály alá bocsátását, hanem csak a hagyatéki terhek reáeső ré­szének a készpénzbeli megtérítését. 701/P. 1903. sz. Felperes keresetet indított az alperes ellen ingatlan tulaj­donjoga iránt azon az alapon, mert a kereseti ingatlanokra nézve a hagyatéki bíróság által perre utasíttatott alperessel szemben és ezt a pert meg nem indította s ez alapon az ingatlanokra nézve alperes tulajdonjoga bekebeleztetett. A perben az a tényállás nyert megállapítást, hogy peres felek, mint örököstársak a hagya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom