Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

66 leges birtokosok tulajdonjogának bejegyzése és a telekkönyvek helyesbítésével kapcsolatos telekkönyvi átalakítás után sincs a valóságban elérve azon eszményi czél, mi a telekkönyvek és birtoklás közötti összhangban van. Kétszer is meggondolom, mielőtt ki merem mondani azt, — miről a mélyen tisztelt szerkesztő ur engedelméböl adandó alkalommal többet — hogy t. i. nem tartom lehetetlennek ez összhangnak a mainál sokkal nagyobb mérvben való megközelítését, de nem a mostani, hanem egy kevésbé meredek oldalról és más uton. A mai átalakításnak különösen van egy nagy hibája, amelyből az átalakító dijnok baklövései nélkül is számtalan telekkönyvi bonyodalom keletkezik. Ez a hiba abból a helytelen gyakorlatból áll, hogy telekkönyvi hatóságaink az olyan községek telekkönyveiben, amelyekben a birtokrendezés, tagosítás befejeztetett, de a telekkönyvi átalakítás még nem történt, tehát az átalakításra váró telekkönyvekben, nemcsak bejegyzéseket, hanem le-, át- és hozzájegyzéseket is foganatosítanak. Ezzel a helytelen gyakorlattal a következő fonákságok kapcsolódnak össze: Az átalakításra váró telekkönyvekbe felvett ingatlanok már nem léteznek, mert az uj kiosztás megszüntette őket. Az uj kiosztás által viszont uj ingatlanok keletkeztek, amelyek a természetben felismerhetők. Kétségtelen, hogy az uj ingatlanok együttesen a megszűnt ingatlanoknak felelnek meg. Az is kétségtelen, hogy egy-egy uj ingatlannak rendszerint több megszűnt ingatlan felel meg. Az uj ingatlanok egyes részeinek is egy vagy több megszűnt ingatlan és a megszűnt ingatlanok közül esetleg még valamelyiknek bizonyos része felel meg, még pedig nem is a megszűnt telekkönyvi és az ujonan keletkezett ingatlanok térmértékei, hanem becsholdak szerint. Azt, hogy az ujonan alakult ingatlanoknak, vagy az ujonan alakult ingatlanok bizonyos részének a megszűnt ingatlanok közül melyek felelnek meg, a telekkönyvi hatóságnál nem lehet megállapítani, mert az azonosságnak a telekkönyvekben semmi nyoma sincs, az ujonan alakult, valamint a megszűnt ingatlanok becsholdak szerinti mennyiségét a telekkönyvi hatóságnál semmiféle forrásból nem lehet megtudni, a tulajdonjog bejegyzésének nagymérvű elhanyagolása miatt meg a telekkönyvi tulajdonos és a tényleges birtokos azonosságából sem lehet az ingatlanok azonosságára következtetést vonni, a telekkönyvi hatóságnál még olyan segédeszköz sincsen, amelynek felhasználása mellett kitartó utánjárással, semmi fáradságot sem kiméivé meglehetne az azonosságot állapítani, az azonosság megállapításának alapjául használható birtokrendezési iratok, összehasonlító