Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 4. szám - Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek ujabb szabályozásáról

60 ítéletét azzal a kiigazítással ha?yta helyben, hogy a tulajdonjog a község volt úrbéres birtokosai javára kebelezendő be, mert: a 45,041/889. sz. igazságügyminiszteri rendelet 1. §-a szerint az úrbéri természetű közlegelők „a volt úrbéresek legelője" megjelöléssel telekkönyvezendők s annak a kérdésnek a megbirálása, hogy a közlegelő a volt úrbéresek közül kiket illet meg, nem a tulajdonjog megállapítása iránti per keretébe, hanem a 20,326/890 sz. igazságügyminiszteri rendelettel szabályozott eljárásra tartozik. 7. Ingatlan tulajdonjogának érvényesítése a vevő által az eladó ellen ennek tehermentesítési kötelezettsége esetén, ha a vételárat a vevő sem fizette még ki teljesen. 640/P. 1903. sz. Felperesek keresetet indítottak alperesek ellen ingatlan tulajdonjoga és jár. iránt azon az alapon, meri jogelődjük az alperesek jogelődjétől megvette az ingatlanokat. Az elsőbiróság felpereseknek az ingatlanokra vonatkozólag a tulajdonjogot megítélte ós alpereseket a felperesek által lefizetendő, illetve részben letétbe helyezendő vótelári részletek ellenében a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okiratok kiállítására kötelezte. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatta és felpereseknek a tulajdonjogot feltétlenül megítélte és felpereseket a vételár bírói letétbe helyezésére kötelezte akként, hogy a letét a felperesek részére megítélt ingatlanok az alperesek kötelességében álló tehermentesítéséig a felperesek biztosítására szolgál, mert felpereseknek feltétlenül joguk van a tulajdonjoghoz és mert a tkvi kivonatok szerint a vétel tárgyát képező ingatlanokon többrendbeli, még ki nem törölt tehertétel szerepel, holott felperesek az ingatlant tehermentesen vették meg, azért kimondandó volt, hogy a letét a terhek kitörléséig felperes biztosítására szolgál A kir. Curia azonban mindkét alsóbiróság ítéletét részben megváltoztatta akkép, hogy felpereseket csak az esetre jogosította fel az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogok bekebelezésének a kérelmezésére, ha a bekebelezési kérvényben a hátralékos vételár bírói letétbe helyezését kimutatják, mert a vétel tárgyát képező ingatlanokon még ki nem törölt tehertételek állanak fent, a letétbe helyezett összeg tehát egyrészről felperesek biztosítására szolgál, az ingatlanok tehermentesítésének a bekövetkeztéig, másrészről pedig az alperesek jogelődje ellen, annak hitelezői javára fennálló követeléseknek a törlesztésére is szolgál s így ez utóbbi követelések veszélyeztetnének az esetre, ha a felpereseknek megítélt ingatlanok eladatnának vagy megterheltetnének. 8. Végrehajtási zálogjogi előjegyzésnek váltói képesség hiányából törlési keresettel való megtámadása. 696/P. 1903. sz. Felperes azon az alapon indított keresetet alperes ellen az ingatlanaira váltóelfogadmánya alapján előjegyzett zálogjognak eredeti érvénytelenség okából leendő törlése iránt, mert a váltó aláírásakor szenvedő váltóképességgel nem bírt A per folyama alatt a zálogjog töröltetvón, keresetét a perköltségre szállította le. Alperes védekezését arra alapította, hogy az érvénytelenittetni kért zálogjog a váltóperben hozott biztosítási vógreha,tást rendelő végzés alapján jegyeztetett elő s a váltóperben hozott ítélettel a törlési kereset beadása után helyeztetett hatályon kívül a somnás végzés s ekkor töröltette is a javára előjegyzett zálogjogot, tehát felperes marasztalandó a perköltségben. Az elsőbiróság felperest marasztalta a perköltségben, mert a biztositásilag előjegyzett zálogjog az annak igazolására szolgáló váltóper folyamatban léte alatt hatályát nem veszti, az ítélet meghozatala után pedig még annak jogerőre emelkedése előtt alperes a végrehajtási zálogjogot önként töröltette. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s alperest marasztalta a perköltségben, mert a zálogjog eredetileg váltó alapján jegyeztetett elő, ennek a bejegyzésnek eredeti érvénytelenség okából való törlését pedig alperes a váltóperben hozott Ítélet jogerősségének bevárása előtt is kérhette. Akir. Curia az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben indokainál fogva és azért, mert a végrehajtási zálogjogi előjegyzés e kérvónyi uton már előjegyzett zálogjogi követelésre vonatkozván, az előjegyzést a végrehajtást szenvedő váltóképessóge hiányából törlési keresettel meg nem támadhatja, 9. Elmaradt nyereség után a kamat időpontja.