Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

46 által megállapított dologi jogok köre magánakarat által ki nem bővíthető, ép oly kevéssé ruházhat fel az valamely kötelmi viszonyt abszolut hatály"lyál a tételes jog felhatalmazása nélkül. Még kévésbbe kötheti meg a nyilván"könyvi tulajdonos önmagát az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésével, már azért sem, mert senki önmagával jogviszonyba nem léphet. '; Az a felfogás, mely szerint a telekkönyvi tulajdonos elidegenítési ós terhelési tilalom által a tulajdona feletti rendelkezési szabadságról dologi hatálylyal lemondhatna, a jogrend érdekében tűrhetetlen eredményekre vezetne! Az eddigiekből következik, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kívül más, tehát dologi jogok oltalmára sem szolgálhat, milyenek a zálogjog, szolgalom, dologi terhek, bejegyzett bérlet, melyek bármely tulajdonos ellenében önállóan az átruházás vagy terheléstől függetlenül érvényesíthetők. Minthogy pedig a telekkönyvi rendelet 63. §-a szerint ingatlan javakra iesak azon jogok kebeleztetnek be vagy jegyeztethetnek elő, melyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok, vagy melyek a dologhozi joghoz tartoznak ugyan, de a telekkönyvi bejegyzés által a törvény ál al meghatározott dologbani jog minőségét nyerhetik: minthogy az eligenitési és terhelési tilalom, midőn az nem a törvény által megengedett korlátolt tulajdont állapit meg, sem az egyik, sem a másik osztályba nem tartozik; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésének czélja az, hogy annak harmadik személyekkel szemben is, (dologi) hatály fciztosittassék; minthogy a jelen döntvényben foglalt eseteken kivül ily joghatály az elidegenítési ós terhelési tilalomnak nem tulaj donitható : ezekből következik, hogy oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg' nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan, a további telekkönyvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti. Az. elidegenítési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben, további zálogjogok bejegyzésének a tilalom kitörlése, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sincs helye. Feltételes érvényű bejegyzéseket ugyanis a telekkönyvi rendelet kifejezetten csak a 74., 75., és 78. §§-ok eseteiben enged meg ; és habár azokat általában világosan nem tiltja, kétségtelen, hogy halmazottságuk ellenkezik a nyilvánkönyvek rendeltetésével, melyekben a tájékozódást megnehezítik, nem is tekintve, hogy korlátlan megengedésük könnyen megtévesztések és káros üzelmeknek nyitna utat; kivételes esetekre pedig kielégítő szabályok fel nem állíthatók. A telekkönyvi rendelet 131. §-ának rendelkezése az ellenkező felfogást nem támogatja, mert az a feltételes jogokra vonatkozó zálogjogok megengedhetőségének kérdésével mi összefüggésben sem áll, hanem csak azt az önként érthető szabályt fejezi ki, hogy ha valamely jog szerzése vagy megszűnte feltételtől, fentartástól vagy időponttól -fiig«-, az a bejegyzésben világosan kitüntetendő, mely esetek közé az elidegenítési és terhelési tilalom is tartozik: ez esetekben azonban, eltérően a fentidézett §-ok rendelkezéseitől, a zálogjog megengedhetősógéről nem tesz említést. Különben is az elidegenítési és terhelési tilalommal, fennállásának idejéig, az ingatlan forgalmon kivül van helyezve, — ameddig séma korlátolt tulajdonosnak, sem annak, kinek érdekében kiköttetett (várományos) nincs oly joga, mely forgalmi értéket képviselő zálogtárgyul szolgálhatna, mi a zálogjog órvényesülhetésének egyik alapfeltétele. Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban, ha érvényesen lett is bejegyezve, nem akadályozza az igatlan haszonélvezetére vonatkozó zálogjog bejegyzését: mert a telekkönyvi rendelet 130. § b) pontja és a végrehajtási törvény 211. §-a értelmében az ingatlan haszonélvezete (jövedelme)