Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

45 kivül az ilynemű jogügyleti, vagyis szerződési ós végrendeleti tilalmak is tartoznak, mely utóbbiak örökösödési eljárásunk szerint a hagyatcki bírósági átadó végzésben foglaltatnak. Ily tilalom nemcsak kifejezetten köthető ki, hanem bizonyos jogügyleteknek már természetes folyománya (hitbizományi helyettesítések, a bontó feltétel vagy időhatár által korlátolt átruházások), mely esetekben az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése, mint a rendelkezés jogi természetében rejlő, teljesen felesleges is, minthogy az elidegenítést nem annyira, a tilalom, mint inkább harmadik személynek a lekötött dologra vonatkozó igénye gátolja. Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban tételes jogszabályaink ós az azokból vonható helyes következtetések szerint nem állapítható meg feltótlenül magánakarat által, hanem csak azon korlátok közt, melyek aina jogszabályokban gyökereznek. Ezek a korlátok: 1. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be, mert a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megállapitásával létesülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. A tulajdonjogot az uj tulajdonos csak az elidegenítési ós terhelési tilalommal korlátoltan szerzi meg, mely az átruházásnak, mint dologi szerződésnek, ez esetben lényeges alkateleme. 2. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom harmadik személynek, vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását czélozza. Mert mind az általános jogelvek, mind tételes jogszabályaink a tulajdonjog fogalmi teljességének csorbítását, tehát a tulajdonjog korlátozását, csak a közjó, avagy egyeseknek oly szorosan megjelöltjogaik megóvása szempontjából ismerik el hatályosnak, melyek a tulajdontárgyra közvetlenül irányulnak, — iura in re aliena. Az elidegenítést ós terhelést tiltó korlátozásra nézve pedig ezen szabálytól eltérés annál kevésbbé volna indokolható, mert az egyéni akaratnak magában nincs az az ereje, hogy a tételes jog engedélye nélkül valamely dolognak elidegenithetlensógét feltétlenül megállapítsa és azt egyik lényeges közgazdászati rendeltetése ellenére a forgalomból kizárja. A kötelmi jognak a szerződés szabadságára vonatkozó elvei a dologi jog terén feltétlen érvénynyel nem birnak; és általános elidegenítési és terhelési tilalom által jögügyietileg korlátozott tulajdonjogot a tételes jog sem ismer. Különben is, midőn az elidegenítési tilalom nem harmadik személy jogának oltalmára szolgál, senkinek sem áll érdekében a tilalomellenes cselekményt megtámadni. Valamint az általános (feltétlen) elidegenítési és terhelési tilalom kikötése az ingatlanok átruházásánál harmadik személyekkel szemben hatálytalan és nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyer dologi minőséget, annál kevésbbé korlátoztatja a nyilvánkönyvi tulajdonos önrendelkezési jogát saját ingatlanára nézve elidegenítési és terhelési tilalom nyilvánkönyvi bejegyzésének engedélyezésével, harmadik személyekkel szemben érvényes, vagyis abszolút hatálylyal. Az elidegenítési ós terhelési tilalom ugyanis jogi természeténél fogva kötelmi viszonyt állapit meg a szerződő felek közt, amelyből származó jogok nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyernek dologi jelleget, hacsak ezzel a törvény azokat kifejezetten fel nem ruházza; ez az eset azonban az elidegenitési és terhelési tilalomnál fenn nem forog. E tekintetben hazánkban az osztrák polgári törvénykönyv szabványai irányadók, minthogy az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rész 156. §-a annak mindazon határozatait, melyek a telekkönyvi rendeletekkel összefüggésben állanak ós amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyésztésóre alapul szolgálnak, az országgyűlés intézkedéséig hatályukban fentartotta • az elidegenitési ós terhelési tilalom azonban az osztrák polgári törvénykönyvben nem tartozik azok közé a személyi jogok közé, melyek nyilvánkönyvi bejegyzés által abszolút hatályúvá válhatnának; ez csak az elő- és visszavásárlási jog ós a bérleti viszonyra nézve áll, kibővítve az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rósz 149. § ában emiitett vótel esetével. Itt ugyanis azon általános jogszabály érvényesül, hogy valamint a törvény