Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - A jelzálogjog egységéről

34 egyik, akár másik a saját fele részét megterhelheti. Ha B. megterhelte az ő fele részét, melyet később A. vett meg — s igy most A. lett az egész ingatlan tulajdonosa — a B. ellen szerzett zálogjog épségben marad s a tkvi hatóság hivatalból nem fog intézkedni, hogy a jelzálog tulajdonosában változás történt s hogy most oly zálogjog van épségben, mely egy osztatlan ingatlannak csak egy részét (felét) terheli. Ha a hitelező a B. elien bekebelezett követeléit megkapni nem birván, azt perli s az ingatlan birói uton eladatik, a hitelező csak az eladott ingatlan fele részéből kaphat kielégitést, követelése az ingatlan fele részét terhelvén csak. Eddig — azt hiszem — a legtöbb tkvi előadó-biró egyetértene s a hitelezőt csak az ingatlan fele részének vételárából fizetné ki. A nehézség akkor áll elő, ha A. után — ki a jelzálogot később egészben megszerezte — tulajdon változások történnek. Mondjuk, hogy 1/i részét eladta, 1/i résztét elajándékozta s 2/* részben örökli 5 gyermeke. A tkvi állapot szerint tehát : tulajdonos 5/20 részben C, /ao 55 D., Vso „ E., *fa , F.; V20 « H., V20 n K., K. ellen végrehajtást vezetnek s mert az egész ingatlan nagyobb értéket képvisel, csak az ő része (V20) kerül árverés alá. A sorrendi tárgyalás alkalmával első helyen sorolandó az a zálogjogon bekebelezett követelés, mely B-nek volt fele rész illetőségét terheli. A jelzálogos hitelező azt kivánja, hogy követelése egészben soroltassék, mig az adós kéri a követelés teljes mellőzését. Az első azzal érvel, hogy követelése eredetileg az ingatlan fele részét terhelte ; ezúttal annak csak 2/so réeze, tehát a jelzálogul lekötöttnél kevesebb adatván el, abból jogositott kielégitést kivánni, mig a másik azzal, hogy az ő 2/20 részét a B-t terhelő követelés nem érinti, azt a többi társtulajdonos köteles viselni. A követelés fennállása kétségbe nem vonatván, a biró a sorrendi végzésben határoz, hogy a hitelező követeléséből mit sorol. Perre utasitásnak ez esetben nincs helye, mert sem a végrehajtást szenvedő, sem a jelzálogos hitelezők a követelés fennállását kétségbe nem vonták. Véleményem szerint ez esetben a jelzálogos hitelező követelése egészben sorolandó, mert az eredetileg az egész ingatlan telét terhelte, már pedig az eladott -/20 rész^ az ingatlan felében benfoglalfatik. De sorolandó azért is, mert a jelzálogos hitelező követelése behajtása czéljából nem köteles a későbbi tulajdon-